A fogyasztókhoz elsőként Békésből, Tolnából és Baranyából érkezik dinnye, később Hevesből, július végétől pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből. Kedvező időjárás esetén akár szeptember végéig is kitarthat a kínálat, a szakemberek 140-160 ezer tonnás belföldi termésre számítanak – jelezték.

A NAK ismerteti: a dinnye fajtaválasztéka bővült, termelési technológiája fejlődött, termőterülete tavalyhoz képest 2600 hektárról 2900 hektárra nőtt Magyarországon.

A korszerűsítést a kiviteli lehetőségek szűkülése ösztönözte, a magyar termelők külföldi piacainak jelentős részét ugyanis az elmúlt években a görög, az olasz és a spanyol export uralta. A korszerűtlen fajták helyét az utóbbi években versenyképes, jobb minőségű, ellenállóbb oltott és hibrid dinnyék vették át, ma már ezeké a belföldi termőterület 95 százaléka.

Megjelent a fóliás termelés is, a szezon emiatt kezdődhet kicsit előbb Magyarországon. A görögdinnyének még csak 2-3 százaléka, a sárgadinnyének viszont már több mint 20 százaléka fóliás termesztésű.

Belföldön az átlagos fejenkénti fogyasztás évente 10 kilogramm. A fogyasztói szokások változása következtében egyre többen keresik a kisebb, 5 kiló körüli, valamint a magszegény görögdinnyét. A nagyobbakat inkább az útmenti árusok és a zöldségesek vevői keresik.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a magyar dinnye versenyképességéhez a NAK is hozzájárult,

a vetőmag-forgalmazókkal tanulmányutakat szerveztek a gazdáknak, 2018-ban pedig együttműködési megállapodást kötöttek a Magyar Dinnyetermelők Egyesületével, hogy javítsák a piaci lehetőségeket.

A behozatalt az áruházláncokkal közösen csökkentették, összehangolták a gazdák és a forgalmazók érdekeit, a termelői szemléletváltás ösztönzésével pedig elérték, hogy a magyar áru külföldi esélyei is javultak.

A NAK az exportlehetőségek visszaszerzésére is lát lehetőséget az importőrök érdeklődése alapján. Idén arra számítanak, hogy a belföldi termés harmada juthat el külföldre, túlnyomórészt Csehországba, Lengyelországba, Németországba és Szlovákiába.