A kertet újabb dimenzióval gazdagítják, eltakarva a tárolókat, építményeket. Számos rózsatípust és cserjét mindezek híján különféle tám-rendszerre is felfuttathatjuk, ha a hajtásait rendszeresen felkötözzük.

A valódi kúszó-futó növények indákkal, kacsokkal kapaszkodnak, mások csavarodó levélnyelekkel törnek felfelé. Vannak melyeknek tapadó gyökereik vannak vagy éppen maguk a hajtás csavarodik a támasztékra.

A cél és a hely meghatározzák a számításba vehető növények faját és fajtáját. Egyes klematisz és rózsafajtákat bokrokra és fára is felfuttathatjuk. Ezzel színkontrasztot alkotunk a többi növényekkel és a virágzás időszakát is meghosszabbítjuk, amikor a fák már kopaszok és nem díszelegnének. Azonban kerüljük az erősen növő keserűfüvet vagy himalája-iszalagot, mert a fát hamar beszövik. A borostyán hasznos árnyéki talajtakaró, amely alól nem törnek fel a gyomok. A szőlő vagy a vadszőlőfélék sűrű levéltömegük és gyönyörű őszi színeződésük miatt igen kedveltek.

Konténeres futókhoz általában minden évszakban hozzájuthatunk. A vásárlásnál ügyeljünk, hogy a tövön több hajtás is legyen. Jobb ha több, rövid, erős hajtása van alul, mint egyetlen hosszú szár, ami csak a vége felé ágazik el. Az ilyen növények gyengék és kevésbé virágképesek, nehezebben is erednek meg.

Az ültetés előtti talaj előkészítése nagyon fontos, különösen, ha a futókat a házfal mellé ültetjük. Ez a hely valószínűleg a legszárazabb hely az egész kertben, mert eresz védi a falat és a növényeket az esőtől. Azonban éppen az erős növekedésű futók igényelnek sok nedvességet és bő tápanyagellátást. Ezért kell a talajt nagy mennyiségű komposzttal, istállótrágyával javítanunk. A talajt mélyen lazítsuk fel, szórunk rá a szerves anyagot, kiegészítésként szórjunk még rá szaru, vér, csontlisztet a növények helye köré.

A futónövények többségét eredeti mélységig ültetjük el. Egy kivétel a klematisz, amely hajlamos a hervadásos betegségre. E gombabetegség fellépésekor a növény hirtelen lelankad és elpusztul. Ha az első tünetek megjelenésekor azonnal visszavágjuk a növényt, legalább a tő megmenthető. A föld alatt új hajtások törhetnek elő, ha a növényt 10-15 cm-rel mélyebbre ültettük, mint amilyen mélyre a faiskolában volt.

Az ültetés után a felületet takarjuk mulccsal, pl. fenyőkéreggel. Így a gyökérzóna árnyékos és hűvös marad, a víz elpárolgását is csökkentjük, távolt tartjuk a gyomokat és a csigákat.