A galagonyát, pontosabban a galagonya - Crataegus - fajok közül az egybibéset (Crataegus monogyna) és a cseregalagonyát (Crataegus laevigata) a Magyar Gyógyszertudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2015-ben az év gyógynövényének választotta.
Eredeti élőhelye a föld északi féltekéjén található, de ma már hazánkban is gyakran találkozunk vele erőkben és cserjés domboldalakon.
A galagonya 2-3 méter magas, fás szárú növény, pontosabban cserje, réteken, erdők szélén, cserjésekben, domboldalakon nő, sok helyen nagyobb állományokban is megtalálható. Május- júniusban virágzik, virágai fehérek, ernyős fürtökben állnak.
Vékony húsú érett termése vörös, apró bogyóra emlékeztet, lisztes, kissé fanyar ízű, belsejét két kőkemény csontár uralja.
A galagonya ágai gyakran 2 cm.-es tövisekkel van borítva, levelei szeldeltek, és mindkét oldalán fedőszőrök vannak.
A növény kémiai alkotó részei: flavonoidok, triterpén savak, B és C vitamin főleg a termésben.
Fiatal virágait, leveleit és a beérett termését egyaránt gyűjtik, teát készítenek belőle, mely kiváló antioxidáns, ami szív- és érrendszeri megbetegedések ellen jó hatást fejt ki, és különösen a magas vérnyomást csökkenti.
A galagonya gyümölcseit általában nem fogyasztják nyersen. A galagonya bogyók kivonata viszont elérhető kiegészítők formájában a bioboltokban.
Nagyon fontos, hogy beszéljünk orvosunkkal, mielőtt a galagonyát gyógyászati célokra szeretnénk használni, mivel ritka esetekben a galagonya bogyói okozhatnak hirtelen vérnyomás ingadozást, ájulást. Vannak, akiknél allergiás reakciók, hányinger, kiütés vagy csalánkiütés is jelentkezhet.Vigyázat! Gyerekek ne fogyasszák!
Galagonya tea elkészítés:
Legtöbbször a teát érdemes elkészíteni, vegyünk, 2 kanálnyi bogyót majd forrázzuk le 2 dl forró vízzel, és hagyjuk állni 10 percig. Kúraszerűen alkalmazzuk, majd a két kúra között hagyjunk szünetet.
Terméséből készíthetünk finom likőrt vagy különleges ”szívlekvárt”. Hozzávalók: 1 kg galagonyabogyó, ízlés szerint cukor, víz. A megtisztított piros bogyókat főzés előtt nyomkodjuk szét, és annyi vizet öntsünk rá, hogy egyharmadáig ellepje, tegyük hozzá a cukrot, majd főzzük puhára. Utána szitán törjük át, és lassú tűzön, állandóan kevergetve sűrítsük. Gőzöléssel tartósítsuk. (Gyuri bácsi után szabadon)
Érdekesség: a ragadozó gébics furcsa szokása, hogy az áldozatait, melyek nagyobb testű rovarok, a bokor töviseire nyársalja fel.