A mustár a keresztesvirágúak családjába tartozó, egyéves növény. A négyszirmos virágok 85-120 cm hosszú hengeres száron helyezkednek el, szórt állású levelei szárnyasan szeldeltek. Hosszú virágzású növény, gyakran találkozhatunk egy fürtön belül 3-4 mm vastagságú, szőrözött, szalmasárga, a magoknál kidudorodó becővel és virágokkal.

Hazánk éghajlata ideális kereteket biztosít a mustártermesztéshez. Könnyen megbirkózik a kora tavaszi és talajmenti fagyokkal. Már 2-4 C0-on jól csírázik, ezért vetése március második dekádjára időzíthető. És egészen addig tart, amíg a mag képes kicsinyke csírát fejleszteni, mert olyankor már értékes gyökérmaradványok lazítják a talajt.

3-5 leveles állapotáig, illetve a virágzás időszakában igényel csapadékot, egyébként jól tűri a szárazságot. A magérés időszakában hulló csapadék azonban jelentős szemveszteséget okozhat.

Vékony termőrétegű, gyenge tápanyagellátottságú, rossz vízgazdálkodású, lejtős illetve szélsőséges viszonyokkal rendelkező területek kivételével gyakorlatilag bárhol remek eredményeket hozhat, kifejezetten előnyösek számára a könnyen melegedő vályogtalajok.A talaj előkészítését ajánlott az őszi mélyszántással kezdeni, mivel a téli csapadék megőrzése illetve a szükséges mértékben ülepedett magágy így valósítható meg.

Amint betakarítottuk az első termésünket, azonnal fogjunk hozzá a mustármag kiszórásához olyan sűrűn, ahogy csak lehet.. A mustármag néhány nap múlva kikel, és vastag, zöld takarót alkot. A növénykék kizöldellő növények a gyomokat elfojtják, gyökereik viszonylag mélyre hatolnak, a levelek beárnyékolják a talajt, és amennyiben a mustár nem virágzik, kevesebb vizet párologtat, mint a takaratlan talaj. A mustárvetemény tehát a nedves talaj fölött árnyékoló takarót alkot.

Ha nem szökik virágba, a mustár után nem maradnak durva szárrészek tavaszra a talajban Maradványai könnyű fátyolt képeznek, amely tavasszal, a gereblye legfinomabb érintésére szétporlik. A magágy további megmunkálására nincs is szükség. Így már ősszel kis fáradsággal és biztosan megtettünk minden előkészületet a következő évi vetésekhez.

A mustár gyökérzete biológiailag aktív anyagokat választ ki, amelyek pusztítják a talajlakó kártevőket. Lényegében talajfertőtlenítőként funkcionál.

A késő ősszel is fejlődő mustár kiváló táplálék kiegészítő vitaminforrás. Salátákban, de fűszernövényként is finom, és a zsázsánál kevésbé vad az íze.

A picinyke magok egészségre gyakorolt áldásos hatását már a kolostori gyógyászatban is ismerték. Hatékonyan tisztítja a szervezetbe lerakódott méreganyagot, ezáltal széppé varázsolja a bőrt és a hajat is. Bár a kúra ideje alatt, amely hat hétig tart, nagyobb mennyiségben jelentkezhetnek pattanások, és a haj is zsírosabbá válhat, de utána az eredmény szemmel látható lesz. Jótékony lehet aranyér, ekcéma, felfúvódás, gyomorégés, anyagcserezavarok esetén is.