Továbbá a kertben szorgoskodó giliszták tevékenységük során mindegy "megművelik" a talajt: növelik a talaj porozitását és lehetővé teszik, hogy az oxigén eljusson a növények gyökereihez. Segítsük hát elő a földigiliszták megtelepedését a talajban, vagy akár megpróbálkozhatunk gilisztakomposzt készítésével is, hogy megtapasztalhassuk a giliszták áldásos tevékenységének előnyeit.

A földigiliszták a talajban járatokat, folyosókat fúrnak és elkorhadt, elrothadt szerves anyagokkal táplálkoznak. A megemészthetetlen táplálékot kis csomókban kiürítik. A 21 °C körüli talajhőmérséklet az ideális számukra. A szélsőséges hideg, meleg, illetve nedvesség nem tesz jót nekik. A földigiliszták a kertben akkor a legaktívabbak, amikor a talaj mérsékelten meleg és nyirkos.

Folyosórendszer-építő életmódjuk elősegíti a víz talajba szivárgását. Továbbá fellazítják a talaj szerkezetét, porhanyóssá teszik azt, ennek köszönhetően a növények gyökerei kellő mennyiségű oxigénhez, valamint aerob baktériumokhoz jutnak. A lazább talaj lehetővé teszi továbbá, hogy a növények gyökerei mélyebbre hatoljanak és ezáltal még több tápanyaghoz jussanak. Ennek jól látható eredménye pedig, hogy a növények nagyobbak és egészségesebbek lesznek. A földigiliszták egyik legnagyobb haszna tehát, hogy képesek a "szemetet", a korhadékot trágyává alakítani.

Bizonyos fajok, pl. a közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) képesek kevéssé elromlott vagy friss zöld növényi részeket is fogyasztani, ezek kedvéért éjszaka másznak ki a föld felszínére. Más fajok a humuszos talajt nyelik el, és erősen elbomlott, humuszos szerves anyaggal táplálkoznak. Ezek a fajok csak gyengén pigmentáltak, testük hengeres keresztmetszetű, kevésbé mozgékonyak, a talaj mélyebb rétegeiben élnek és egész évben aktívak.

Egy másik csoport erősebben pigmentált, a rózsaszínű fajok többnyire a talaj felsőbb rétegeiben, 20-30 cm-es mélységig fordulnak elő, ahol általában vízszintes járatokat ásnak. Mélyebbre csak a felső talajrétegek nyári kiszáradása és őszi lehűlése idején vándorolnak.

Főleg ezek, a mély és függőleges talajfelszíni járatokat kialakító földigiliszta fajok játszanak fontos szerepet a talaj fellazításában és keveredésében. Csomós ürülékeiket a talaj felszínén helyezik el, és ezzel a talajszelvényen felső gilisztaürülék-humuszt képeznek, amely gazdag a növények számára felvehető tápanyagokban, elsősorban nitrogénben és foszforban. Váladékaikkal megszilárdítják a talajban kialakított járatok falait. A gilisztahumusz kiváló természetes trágya.