Ennek egyik oka lehet, ha a fűmagot nem jól tároljuk, ilyen lehet egy dohos nedves pince, ahol hamar elveszíti a csírázó képességet a mag. Ellenben egy hűvös száraz helyen akár évekig gond nélkül lehet tárolni a fűmagot.

A fűmagok csírázását nem csak a hőmérséklet és a víz befolyásolja, hanem a fény és az oxigén is fontos tényező. Amikor a fűmagot elvetjük, nem kell, rögtön belocsolni megvárhatjuk vele az első esőt, mert így egyenletesebb lesz a nedvesség eloszlása. Épp ezért érdemes figyelni az időjárást, hogy tudjuk melyik nap érdemes elvetni a magokat.

Az első eső után viszont már folyamatosan kell öntözni a füvet, hogy a csírázásnak indult mag ne száradjon ki. Fontos a megfelelő öntözés, mert a túlöntözés és a szárasság is káros lehet a fűre. A fűmagvetésre a tavaszi és a kora őszi a legideálisabb, mert ekkor még nincs túl meleg, és több az esély a csapadékra is.

A fűmagok minimum 5 foknál kezdenek el csírázni, de az ideális hőmérséklet a 16-21 fok. Szinte egy hét alatt látni lehet az első szikleveleket, de minden fűfajtánál más a csírázási idő,  ez a fűmag csomagolásán megtalálható. A legtöbb fűfélének a csírázáshoz fontos a megfelelő fény, így árnyékos helyre csak olyan fűfélét ültessünk, amely kevesebb napfénnyel is beéri.

Ha túl mélyre vagy túl sekélyen vetjük, a magokat szintén hiába várjuk a csírázást, az ideális mélység 5 mm mélyre gereblyézzük a magokat, majd végül hengereljük le a felszínt. Ne ijedjünk meg, ha nem lesz egyenletes a kelés, van ahol több és van, ahol kevesebb fű kell ki. Ha egy héttel később is maradnak csupasz felületek, pótoljuk a fűmagot. Ha nem sikerült valami oknál fogva a füvesítést, érdemes az egész területet újra felásni, és a nyár végén vagy ősz elején újra gyepesíteni.

A füvesítésre a legjobb, ha olyan időszakot választunk, amikor még nincs túl nagy hőség, és a hosszan tartó szárasság sem fenyeget minket, mert ilyenkor nehéz egyenletesen nedvesen tartani a friss füvet.