Jump to content

Könnyeket csal a szemünkbe

2017. 09. 16. 07:13

A torma .- Armoracia rusticana - Délkelet- Európából és a szomszédos ázsiai területekről származik. A Volga és a Don környékéről származik, arrafelé az életerő jelképe.

Termesztésbe vonását a 15. században Németországban kezdték, onnan terjedt el hazánkban is. A külföldiek a magyar konyha jellegzetességeként ismerik.

Nemcsak húsvétkor, de a hétköznapokon is fontos kiegészítője táplálkozásunknak. Húsok mellé, mártásként, savanyított, vagy ecetes savanyúságok “fűszereként” használhatjuk gyökerét. Levelét pedig töltött káposzta külső borításaként káposzta helyett, maga a kulináris élmény.

BRZEZINSKI (1909) szerint a torma nem természetes faj, hanem hibrid. Véleménye szerint Magyarországon több vadtorma spontán kereszteződéséből alakult ki a mai, termesztett kultúrváltozat.

A torma igencsak helyigényes növény, így a kert olyan részébe ültessük, ahol nem veszi el a területet más zöldség vagy fűszernövénytől. Mivel egy viszonylag igénytelen növényről van szó, akár árnyékos helyen is képes megélni, de kedveli a vályogos és nedves talajt.Amennyiben csak árnyékos helyet találunk neki, tudnunk kell, hogy gyökere satnyább és vitamin tartalma is alacsony lesz. Talajban nem válogatós, de jobban szereti a nedvesebb, jó vízgazdálkodású területet. Ha a talaja hajlamos a kiszáradásra, akkor gyakori öntözéssel pótolhatjuk, mert egyébként könnyen megfásodik. Azt is meghálálja, ha ugyanarra a területre csak négy évente kerül. Ne legyen göröngyös, vagy köves a terület, mert ott az elágazás veszélye is nagyobb.

A torma kicsit kényeskedő növény, nagyon érzékeny a talaj minőségére, a legjobb termés humuszos, laza öntéstalajokon várható, sem a túl száraz, sem a pangóvizes területek nem ideálisak.

Tápanyaggal jól ellátott területen fejleszt jó minőségű, könnyen értékesíthető rizómákat.

A tormát nem magról vetjük, hanem gyökérdugványról szaporítjuk. A gyökérdugványok kb. . 20-25 cm hosszúak és 1-2 cm vastagok legyenek. Bakhátban ültetik. Ültetés előtt a dugványokról a sarjrügyeket távolítsuk el, így az oldalgyökerek képződését, az elágazódást csökkentjük. Sarjrügyeket csak a dugvány tetején és a talpán, 2–3 cm-es részen hagyjuk. A tormát májusig ültethetjük, de ha a dugványokat nem tudjuk télen tárolni, késő ősszel is átültethetjük. A korábban elkészített bakhátba közvetlenül az ültetés előtt 20–25 cm-enként lyukakat fúrunk, abba helyezzük a dugványokat, egy soros elrendezésben.

A föld feletti rész lágy szár, ez a csúcsában erősen elágazik. A tőlevelek hosszúak, nyelesek, lemezük ép vagy karéjosan, illetve szeldelten tagolt. A szárlevelek ülők vagy rövid nyelűek.

Annak ellenére, hogy évelő növény, egyévesként termesztik, így a vetésforgóba is beállítható. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kiszedés után visszamaradó gyökerekből fejlődő hajtásaival nagyon gyomosít!

C vitamin forrás! E mellett tartalmaz más vitaminokat, Káliumot, Nátriumot, Magnéziumot, Kalciumot, más ásványi anyagokat, Flavont, Mustárolajat, Szinigrint, Glikozidokat.A tormában lévő glukozinolát erősíti a májat, a méregtelenítő folyamatban. Meglepő és elgondolkodtató, hogy vírus és baktériumölő hatása 10-12 órán át tart!!!Magas rosttartalma a bélcsatorna tisztítására alkalmas pl. székrekedés. Bélféregűző hatása ismert.  

(Forrás: vitamind.hu)