A naspolya - Mespilus germanica - a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik, az alma, a körte, a birs rokona.

Hogy honnan származik a neve? Minden valószínűség szerint a latin mespila szóból, illetve annak elolaszosodott nespula változatából. A Schlágli-magyar szójegyzék (1400-1410) 1553. tétele is nespula néven említi. Számos népies neve közül a leggyakoribb a lasponya és a miszpolya.

A naspolya a meleg tájak szülötte, nálunk se szereti a hideg fekvést. Legjobban a napos, félárnyékos helyeken érzi magát, épületek, falak északi oldalára ne ültessük. A téli hideget viszont jól elviseli, és a kora tavaszi fagyok se szoktak kárt tenni a későn nyíló virágokban.

Gyökérzete sekélyen terjed, ezért nincs szüksége mélyrétegű talajra. Különben se válogat a talajokban, de legszebben a kissé nyirkos, tápdús talajokban fejlődik. Sovány, száraz területen föltétlenül öntözni kell. A rendszeres trágyázást az én kertemben bőséges terméssel hálálja meg.

Kis termetű fa vagy cserje, vesszői barnásak vagy vörösesbarnák. Sűrű lombját lándzsás, molyhos levelei és szép fehér virága alkotják, amelyek május- június hónapokban nyílnak. A kultúr alakok fajtái kevésbé tövisesek, mint a vad formák. A naspolyafa öntermékenyülő, ezért az egyedülálló bokrok is jól teremnek. Termése aszmag. A gyümölcs alakja alma és megnyúlt körte között változhat, amelynek tömege fajtától függően 20-60 g között mozog. Gyümölcsét fajtától függően október végén, november elején szüretelhetjük. A még kemény gyümölcsöket egy rétegben rakjuk száraz helyre, padlásra, kamrába stb. December végére a gyümölcsök megpuhulnak, ízük édes, igen kellemes ízűvé válnak, és talán még karácsonyi asztalunkat is gazdagíthatja.

A naspolya nem igényel sok gondoskodást, nincs is vele baj, mert rendszeresen terem. Egy dolgot azonban feltétlenül meg kell jegyezni: a naspolya vesszőit nem szabad megmetszeni. Aki ugyanis bekurtítja a vesszőket, az a termést vágja le a bokorról, mert a naspolya termőrügyei a vesszők csúcsán állnak.

Jól tűri az ifjítást is, ezért a nagyon idős, felkopaszodott, felnyurgult bokrokat érdemes megifjítani. Erre lombfakadás előtt, tavasszal kerüljön sor. Ügyeljünk arra, hogy a koronát alkotó, megmaradó 5-6 vázág egyenletesen helyezkedjék el, és megközelítően azonos erősségű legyen. A vázágak végén feltétlenül maradjon egy egyéves vessző, amely a továbbnövekedést biztosítja.

Kifejezetten magas a C- vitamin tartalma, ezért, aki télen csemegézik belőle néhány szemet, a napi vitaminszintjét is beviszi.Hatékony antioxidáns. Emellett nagy mennyiségben van jelen benne az A- és a B1 - vitamin. Valamint rengeteg karotint tartalmaz. Ásványi anyagokban sem szűkölködik: vasat, kálciumot, káliumot, mangánt, magnéziumot és cinket juttathatunk általa a szervezetünkbe.

Pektintartalma miatt kiváló  lekvár és chutney  készíthető belőle.