Azok közé a növények közé tartozik, amelyet az emberek vagy kedvelnek, vagy nem. Középút kizárva. Ezt nyílván a kimondottan érdekes , semmihez sem hasonlítható illatának köszönheti.

Azért én úgy gondolom, érdemes vele megismerkednünk közelebbről, mert többet tud annál, hogy említést se tegyünk róla.

Egynyári növény. Magról vetjük. Magvetés és csírázás idején még jól viseli a hűvös időt, de később, virágzáskor, de leginkább a magok kifejlődésében fontos szerepet játszik a meleg. Ezért vetését március és áprilisban, míg a magok szedését érett állapotban július végétől kezdhetjük meg.

Magyarországon bárhol megél, de igazán tápanyagigényes növény. 2 cm mélyen vetjük és mivel vontatott a kelése, ezért a gyomtalanítás  legfontosabb teendő vetés előtt.

Rendszeres locsolással szép nagy tányér virág képződik a lágy szár tetején, illetve kisebbek a levelek hónaljában. A magok szedése akkor kezdődik, amikor megértek a magok augusztustól és a tányérok szára megbarnult.

Az ánizs édeskés, jellegzetes aromájú fűszer, leginkább a magját használjuk.

A rómaiak az ánizst gyakran gyógyszerként használták, étkezések végén rágtak egy kevés ánizsmagot, hogy elkerüljék a gyomorrontást és a felfúvódást. Emellett az ánizs megkerülhetetlen fűszere volt a menyegzőkön kínált mustaceoe nevű süteménynek. De a magokat nem csak gyógyászati célra, ételek ízesítéséhez használták, hanem a halászok csalit készítettek belőle, a vadászok pedig ánizsos szappannal mostak kezet, hogy elűzzék a rossz szagokat.

Az 1800- as években annyira becsülték ezt a gyógyhatású magot, hogy a németek a kenyerüket ezzel fűszerezték, hogy meglegyen a napi ánizsbevitel.

Az ánizslikőr több országban emblematikus itallá vált. Ilyen a franciáknál a pastis, a görögöknél az ouzo, a törököknél a raki vagy az olaszoknál a sambuca, s akkor még nem beszéltünk a 20. századi alkotók legismertebb múzsájáról, az abszintról.

Emésztést serkentő, szélhajtó, étvágyjavító, tejszaporító, nyálkaoldó, sok teakeverék alkotóeleme.

Az asztma kezelésének kiváló gyógyszere. Mivel segít eltávolítani a hörgőkben lerakódott váladékot, növeli a légzőfelületet, így csökkenti az asztmatikus görcsök kialakulásának lehetőségét. A teát étkezés után, mézzel édesítve igyuk.

Vese- és húgyhólyagproblémák esetén is eredményesen alkalmazható. Illóolajának egy része a vesén keresztül választódik ki, így a vese és a húgyhólyag gyulladásánál jó. Fertőtlenítő, és baktériumölő hatása van. Ehhez kombinálhatjuk bazsalikommal, édesköménnyel, apróbojtorjánnal, nyírfalevéllel. A teát étkezés előtt, édesítés nélkül igyuk.

A székrekedés elleni teakeverékeknek is része az ánizsmag. Nem hashajtó, de mégis fokozza a székletürítést, ugyanis élénkíti a bélperisztaltikát. Növelhető a hatása angyalfűvel, fekete bodzavirággal, hársfavirággal és cickafarkfűvirággal.

Az ánizst és ezeket 1:1 arányban keverd össze, ebből egy evőkanálnyi mennyiséget 2 percig főzz, majd 15 percig hagyd állni. Szűrés után, édesítés nélkül, étkezések között kortyoljuk el.