Jump to content

A szorgosan terjeszkedő gyógynövény

2017. 10. 23. 09:11

A mentának jópofa legendákkal övezett régi múltja van, a görög mitológiából is ismert, ott mint Menthe, a nimfa bukkant fel, akit Hadész változtatott gyógynövénnyé, hogy megóvja felesége, Persephone bosszújától. Más olvasatban a növénnyé válás már a dühös feleség bosszúja volt, de akárhogy is, az biztos, hogy a menta ősidők ismert gyógy-, és fűszernövény. Bárhogyan is van, a mentát mindenki ismeri gyermekkorától fogkrém, cukorka rágógumi formájában, illetve ami mentolt taralmaz.

A mentának rendkívül sok változata ismert a legfontosabbak a borsosmenta vagy borsmenta (Mentha x piperita), fodormenta (Mentha crispa), citrommenta (Mentha citrata).

A borsmenta lágyszárú, jó fagytűrésű növény, rendkívül egyszerű szaporítani, sőt, sokszor inkább úgy kell kordában tartani a terjeszkedését.  Jellegzetes erős, áthatóan fűszeres „borsmenta” illatot áraszt.  Megízlelve kicsit csípős, de kellemes „rágó” ízű.Mivel ez a típus fajhibrid, tehát , több mentafaj kereszteződéséből jött létre, nem szaporítható csak vegetatív úton, de ez a földben fejlődött hajtásaival nagyon egyszerűen megoldható, erre a legalkalmasabb idő a kora ősz.  Az őszi esős időszak kedvez  az alapos begyökeresedésnek, tavasszal már erős fiatal növény fog kihajtani a fagyok múltával.

A borsmenta nem éppen az igénytelen gyógynövények egyike, szereti a napot, de igényli a sok vizet és a jó humuszos, tápanyagban gazdag talajt is.  Nincs hosszú karószerű gyökere, hanem a felszín alatt vízszintesen húzódó sekély mélységű gyökérzetet ereszt.  Állandó vízigénye is ebből fakad, ha a felső talaj kiszárad, akkor azt hamar megsínyli. Csak olyan helyen érdemes ültetni, ahol tudjuk öntözéssel biztosítani a víz utánpótlását.  A növény a helytől, termesztési helytől függően 30cm és 1m közötti magasságra nő. Sötétzöld hosszúkás levelei fűrészes szélűek.

A fodormenta vagy zöldmenta (Mentha spicata) népies nevén köményes menta vagy kerti menta az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozik. Vízpartokon, nedves réteken előforduló évelő fűszer-, és gyógynövény. Kertekben jól termeszthető. Íze kellemes, mentolos. A növényi drog illóolajat (karvont, karveolt), cseranyagokat, flavonoidokat tartalmaz. A drogot a leveléből (Menthae crispae folium) vonják ki. Kellemes italú tea, vagy teakeverékek alkotórésze, ízletes fodormenta szósz készíthető belőle, mely a báránysültnek különösen pikáns ízvilágot kölcsönöz. Illóolaját az illatszer- és élelmiszeripar édesipari termékek, (cukorkák, fogkrémek, szájvizek, szappanok, samponok, rágógumik), íz- és illatösszetevőjeként hasznosítja. A világ mentoltermelése évente kb.: 100 tonna körüli kristályos anyag.

A menta egyik legfontosabb hatása, hogy élénkít, ezáltal frissítő hatással van a szervezetünkre. Főleg nyáron érdemes kihasználni a menta frissítő hatását, ráadásul görcsoldó hatása miatt akár a menstruációs görcsök ellen is alkalmazhatjuk a menta főzetét.

Segíti az emésztést és kiváló hatással van a megfázás tüneteire. Köhögéscsillapító és torokfertőtlenítő hatása közismert.

Ezek mellett a menta kiváló fogfehérítő is, így nem véletlenül a fogkrémek egyik nélkülözhetetlen alapanyaga. A kozmetikában általában nyugtató és hűsítő krémek összetevője a menta, de nyáron érdemes kipróbálni a szúnyogok ellen is, ugyanis a menta távol tartja őket.

(Forrás: hirmagazin.eu)