Van közöttük egy, mely természetvédelmi oltalom alatt áll, eszmei értéke 50.000 Ft. Ez pedig a hármaslevelű szellőrózsa - Anemone trifolia - Magyarországon Dél- Zala, Belső- Somogy (Őrtilos: Vasút- oldal, Zákány: Tölös-hegy) területeken él.Inkább mészkedvelő, üde patakparti ligeterdők, gyertyános-tölgyesek és bükkösök növénye.
Április–május között virágzik.
10–15 cm magas, egyszerű szárú növény. Három gallérozó levele hosszú nyelű (0,8–2 cm), hármasan osztott. A levélkék épek, fűrészes szélűek. A virágzó példányok tőlevele hiányzik. Egy, ritkábban kettő hajtáscsúcsi virága 1,5–2 cm átmérőjű. A többnyire hat, egynemű virágtakaró levél fehér színű. A portokok szintén fehérek.
A másik kis tündöklő szellőrózsa a japán szellőrózsa - Anemone hupehensis var. Japonica - mely késő nyáron, kora tavasszal virágzik. Kínából származik, de hamar meghonosodott Japánban is.A Royal Horticultural Society (Angol királyi kertészeti Társaság) 1850-ben keresztezte a Kínából származó Anemone hupehensis fajt a nepáli Anemone vitifolia fajjal. Így jött létre 1848-ban az Amenone x hybrida. A legnépszerűbb fehér virágú japán szellőrózsa Anemone ‘Honorine Jobert’ néven vált ismertté. Rózsaszín virágú szülőktől származik, természetes mutáció eredményeként. A franciaországi Verdunben szelektálták 1858-ban.
Az ősszel virító szellőrózsák gyöktörzzsel terjednek, akár invazívvá is válhatnak. Szerencsére a gyökerek nem hatolnak mélyre, így a gyöktörzsből előtörő új hajtások könnyen kihúzhatók. Magasságuk akár a másfél métert is elérhetik. A virágtömeg gyenge szélben is szemet gyönyörködtetően ringatózik. A kerti fajták virágszíne hófehér, rózsaszín vagy lila. Ismertek féltelt és teltvirágú változatok is. Meszes, jó vízgazdálkodású talajba valók.
A koronás szellőrózsa (Anemone coronaria) április - májusba virágzik A virágok fehér, vörös, kék és lilás-rózsaszín színekben lehetnek. Jó, ha csoportosan ültetjük. A látvány önmagáért beszél majd. A csinos szellőrózsa (Anemone blanda) március - áprilisban virágzik, kék, fehér és rózsaszín virágai vannak.
Mindkettőt magvetéssel is szaporíthatjuk. A csinos szellőrózsa magjainak hideghatásra van szükségük, ezért a magokat szórjuk a cserépben lévő földre, és a kert védett zugába tegyük. Takarjuk, hogy az egerek és a madarak kárt ne tudjanak benne okozni, de kapjon a téli csapadékból. Kora tavasszal vigyük védett helyre, pl. garázsba, gondoskodjunk a nedvességről. Az első évben nagyon kicsi gumót nevel, ezért legalább két évig ne bolygassuk.
A koronás szellőrózsa magjait elvirágzás, begyűjtés után rögtön vethetjük. A magok szöszösek, ezért a nedvességet csak úgy tudjuk biztosítani, ha a cserepet beállítjuk egy vízzel teli tálba. 18-20oC hőmérsékleten tartsuk csírázásig. A magoncokat a szabadban neveljük tovább. Másik szaporítási mód, hogy a gumókat vágjuk fel.
