Rácz András, az AM környezetügyért felelős államtitkára Túrkevén, az E.ON túzokvédelmi földkábel-fektetési programjáról tartott sajtótájékoztatón a szaktárca közleménye szerint elmondta: a szabadvezetékek jelentik az egyik legnagyobb veszélyt a madárvilágra, felmérések szerint az ütközések és az áramütések következtében évente százezres nagyságrendben pusztulnak el madarak, eszmei értékük megközelíti az egymilliárd forintot.

Emlékeztetett arra, hogy a probléma felszámolása érdekében született 2008-ban az Akadálymentes Égbolt megállapodás, amelyet 2018-ban megújítottak. A természetvédelmi törvény módosításának köszönhetően új vezetékszakaszokat már kizárólag madárbarát módon lehet kiépíteni, emellett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elkészítette a konfliktustérképet is, amely további segítséget nyújt a szakembereknek - tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén az elmúlt tíz évben körülbelül száz kilométernyi vezetékszakaszon sikerült földkábelre váltani. A munkák Dévaványa környékén folytatódnak majd, amely a túzok egyik legfontosabb élőhelyének számít, ott található egy 400 hektáros bekerített túzokvédelmi mintaterület, illetve egy túzokmentő állomás.

Az E.ON közleménye szerint számos műszaki feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy a légvezetéket földkábelre cserélhessék a szakemberek. Már 2019-ben 230 millió forintot költöttek a szeghalomi és mezőtúri állomás fejlesztésére, hogy felkészítsék a hálózatot a mostani munkákra. A beruházás első szakaszára - a transzformátorállomások átalakítására és a 3,5 kilométeres szakasz föld alá vitelére - 350 millió forintot költ az E.ON.

Magyarországon található Európa egyik legnagyobb túzokállománya, a fajt a világon elsőként Magyarországon nyilvánították védetté 1969-ben, 1979 óta fokozottan védett fajnak számít, természetvédelmi értéke a legmagasabb kategóriát jelentő egymillió forint. A túzok megmentése érdekében 1975-ben Dévaványa határában védett területet alakítottak ki Dévaványai Tájvédelmi Körzet néven, amely ma már a Körös-Maros Nemzeti Park része. A szaktárca kiemelten kezeli a faj megóvását, külön szakértői munkacsoportot működtet, emellett számos program segíti a túzok védelmét - közölte az AM.