A megfelelő talaj-előkészítés érdekében a területet meg kell tisztítani a földben lévő kövektől, gyomoktól, az esetlegesen meglevő régi gyepet, vagy bármilyen más egyéb növényt gyökereivel együtt el kell távolítanunk. Ha korábban gyomos volt a terület különösen ügyeljünk a tarackok alapos kigereblyézésére.

A területet legalább 15 cm-es mélységben ásóval, vagy rotációs kapával lazítsuk fel, a rögöket egyengessük el gereblyével, majd hengerrel tömörítsük a talajt. A felszínt ezután újra gereblyézzük és finom szemcséjű magágyat készítsünk. A legfelső réteget érdemes kimondottan fűmagvetéshez kialakított földkeverékkel gazdagítani.

Fontos, hogy a már felásott kertet nem érdemes gyomírtóval kezelni, mert ezek a szerek csak akkor hatásosak ha a száműzi kívánt növény felszívja őket, és gyökerestül elpusztul. A felásott, elgereblyézett talajban esetlegesen megmaradt növényi részeket így elpusztítani nem lehet. Ha a gyepesíteni kívánt terület feltétlenül gyomírtásra szorul, akkor először juttassuk ki a vegyszert, majd várjunk legalább egy hetet, hogy a gyomok teljesen kipusztuljanak. Ezután következhet a felásás, gereblyézés. 

Az így előkészített területre kerül a kert adottságainak megfelelő minőségű fűmagkeverék. Ha a fűmagot gereblyével sekélyen bedolgozzuk a talajba, a szélnek és a madaraknak is jobban ellenáll. Átlagos vetési mennyiség 35-50 g négyzetmétereként, de ha ennél többet teszünk, a gyep nagyobb valószínűséggel kel egyenletesen, gyorsabban besűrűsödik és a talajfelszín is kevésbé párolog.

Nagyon fontos, hogy a talaj a csírázási időszakban folyamatosan nedvesen maradjon, egyébként a kiégett fűmagok miatt foltos lesz a gyepünk. Ugyanakkor nem szabad a frissen vetett gyepet agyonáztatni, erős vízsugárnak kitenni. Ha így teszünk az öntözővíz – különösen lejtős területeken – lemoshatja a fűmagokat, csupasz foltokat hagyva maga után. Áztatás helyett tehát inkább rendszeresen, kisebb mennyiségben nedvesítsük a talajt. A folyamatos nedvesség megtartásában a korábban már említett fűmagvető föld is segítségünkre lesz.

Csak az év bizonyos szakaszaiban – tavasszal vagy kora ősszel – vethetünk, mivel a fűmag kikelésének sem a túl meleg, sem a túl hideg nem használ. Éppen ezért az ideális vetési időszak augusztus végétől szeptemberig tart, a talaj és levegőhőmérsékleti viszonyok miatt. Az sem mellékes szempont, hogy a fűmag sokáig eláll, ha nem használjuk fel azonnal később is füvesíthetünk vele. Az eltett fűmag alkalmas a tönkrement fű utólagos pótlására is. Arra azonban ügyeljünk, hogy a sufniban, kerti tárolóban eltett fűmag csábító csemege a nemkívánatos rágcsálók számára.

A magunk vetett pázsit hátránya, hogy sok munkát és odafigyelést igényel. Emellett igazán erős gyepünk csak hónapok alatt lesz, így türelemjátékról van szó, amit rendszeres locsolás, a kikelő gyomok lankadatlan eltávolítása kísér. Azonban tagadhatatlan, hogy a vetett gyep ezzel együtt is olcsóbb, mintha gyepszőnyeget vásárolnánk.