Az elemzés szerint az elmúlt tíz napban országszerte több eső esett az ilyenkor szokásosnál, az északi országrészben és a Tiszántúlon nagy területen 30-50 milliméter közötti mennyiség hullott, de az ország többi részén is 10-25 millimétert mértek, így javult a talajok nedvességellátottsága. A felszín közeli talajréteg az északi, a nyugati és a keleti országrészekben helyenként telítődött, a déli országrész középső tájain tartalmaz csak kevés nedvességet. A 20-50 centiméteres réteg vízellátottsága országszerte megfelelő, ennél mélyebben pedig továbbra is telítettek a talajok.
A hőmérséklet 3-6 Celsius-fokkal alakult alacsonyabban az ilyenkor szokásosnál, a napi középhőmérséklet jellemzően 6 és 10 fok között alakult. Többször, többfelé előfordultak talajmenti fagyok, de néhol kétméteres magasságban is fagypont alá esett a hőmérséklet.

Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. Az Alföld északi részén a téli belvízfoltokban az őszi vetések kipusztultak. A kalászosok intenzíven növekednek, egyre többfelé a kalászhányás fázisában járnak, az őszi káposztarepce pedig már a virágzás végén jár, többfelé meglehetősen ritkásak az állományok.

Az elemzés szerint a hűvösebbre fordult időjárás jól jött, mert nem rövidültek tovább a tavaszi fejlődési fázisok a szokatlan meleg miatt. A lehűléssel érkezett csapadékra főként a csírázó, éppen kisoroló napraforgónak és kukoricának volt égető szüksége, ugyanis a magágy készítése és a vetés sokfelé igen száraz talajba történt.

A gyümölcsfák terméskezdeményeit és a növekvő termést a nagyszámú kártevő mellett gyenge éjszakai fagyok veszélyeztették. A már virágzó akác számára nem jött jól a hűvös, gyakran csapadékos idő, ami a beporzást hátráltatta.
Az előrejelzés szerint a következő egy hétben visszatér a száraz, az ilyenkor szokásosnál több fokkal melegebb idő, előtte azonban péntek hajnalban még előfordulhatnak gyenge fagyok. A talajok száradását a sok napsütés mellett napközben gyakran feltámadó élénk szél is elősegíti majd.