Hazája Brazília, Peru, közepes fényigényű, változó vízigényű növény. Nagy, tölcséres virágaiból 2-5 nyílik egy virágzaton. A virág színe a fajtától függően lehet fehér, világos vagy sötétpiros, esetleg csíkozott. A méretük is fajta szerint változik. A virágzó növényeket tartsuk világos helyen és rendszeresen öntözzük. A virágfejeket elvirágzás után vágjuk le. Az üreges szárat hagyjuk meg, csak akkor távolítsuk el, ha már elszáradt, mert abból a hagyma még tápanyagot vesz fel.

A virágszár elsárgulása után ültessük át az amarilliszt friss földbe úgy, hogy a hagyma egyharmada kiálljon a földből. Ha van kertünk, illetve erkélyünk, május közepétől szeptemberig nevelhetjük a szabadban, bőséges napfényben. Rendszeresen öntözzük, kéthetente tápoldatozzuk.

Szeptember elejétől fokozatosan csökkentsük a öntözést mindaddig, amíg a levelek teljesen el nem száradnak. A hagymát továbbra is hagyjuk a földben és 18-20 fokon tároljuk. A pihenési időszakot nem szabad öntözéssel megszakítani. Inkább párás környezetet biztosítsunk úgy, hogy a cserepet koksszal bélelt tálba állítjuk és a kokszot tartjuk nedvesen. Ez elegendő ahhoz, hogy a száraz szoba levegője a hagymát ne szárítsa ki túlságosan.

Január elején az amarillisz hajtani kezd. Először a bimbó tör elő a hagyma oldalán, majd később középen a levelek is. Ekkor kezdjük el rendszeresen öntözni. Az amarillisz vágott virágként is kedvelt. Akkor vágjuk le, amikor a bimbók nyílni kezdenek. A vázába 1-2 nap alatt kinyílik és akár két hétig is megmarad.

Szaporítása magvetéssel történik, de azt csak azok vállalják,

akik szívesen töltik a szabadidejüket kertészkedéssel. A magvakat érés után azonnal ültessük el. A magoncokból kb. 3-4 hét alatt fejlődik virágzóképes növény. Az első három évben ne pihentessük télen. Az első behúzódást a virágzást megelőző ősszel iktassuk be.