Nem hiába kapta ezt a különleges nevet a papagájvirág - strelitzia reginae - hiszen valóban egy papagáj tarka színeiben tündököl, és még a virág formája is egy madárcsőrre emlékeztet minket.
Meleg, napos, télen pedig hűvös, jól megvilágított helyen tartsuk, ideális helye egy télikert vagy fűtetlen veranda. Nagy a térigénye, a 25 cm-es cserépben növő, fejlett növény 100-120 cm magas.
Tavasszal és nyáron kéthetenként, ősszel és télen havonta öntözzük tápoldattal. Időnként permetezzük. amíg fiatal, tavasszal friss földbe kell ültetni. A több éves példányt már ne ültessük át, az évenkénti virágzáshoz (bármily furcsa) fontos a "kinőtt" cserép.
Egy őszi, kora téli és egy tavaszi, kora nyári virágzási időszakra számíthatunk. Virágzásra negyedik, ötödik évig kell várni.
A papagájvirágot nyáron kitehetjük a kertbe ám sajnos az utóbbi évek tapasztalata az, hogy nem bírja a tűző erős napot és a szelet sem így érdemes világos, de nem tűző napos helyre kitenni, mert levelei könnyen megégnek. A legjobb, ha csak kora délelőtt éri a nap a leveleit.
Télen hűvös és jól megvilágított helyen kell tartani.
A tő elágazó, rövid ízközű, egy-egy elágazáson 5-6 levél fejlődik. Egy idősebb, kifejlett tövön 6-8 elágazás is lehet. Levélnyele hosszú. A tipikus levéllemez 50-60 cm hosszúságú, vállban 20 cm széles, a csúcsi része elkeskenyedő. A levelei 6-8 évig is élnek.
A virágok (5-6, esetleg több) a buroklevelekben fejlődnek ki. Egyenként, egymás után nyílnak, és derékszögben meghajlított állapotukból egyenesednek ki. A különleges, madárfejre emlékeztető virágok szirmai dárda formájúak, ragyogó narancssárgák, illetve sötétkékek. Egy-egy virágszár a megtermékenyítés után 1–3 magtokot nevel.