A Kála - Zantedeschia - egy olasz botanikus, fiziológus nevét viseli.

Nedves, párás trópusi területekről származik. Dél- Afrikában, tengerszint feletti 2250 méter magasságig, lápos vidékeken honos.

Jellegzetes levelei szélesen tojásdadok.  A virágzati fellevél kb. 15 cm hosszúak és 12 cm széles, belül elefántcsont fehér, kívül zöld az alap felé, és felfelé haladva fokozatosan kifehéredik. Alul tölcsért képez, fölfelé kiszélesedik, és csúcsban pöndörödik. Maga a torzsavirágzat 7 cm-es felső részén foglalnak helyet a sárga portokú porzós virágok. Érett állapotban fehér virágpor (pollen) borítja. A torzsa alsó részén találhatók a termős virágok, amelyek fehér, sárgás-fehér bibéi látszanak. Köztük gomba alakú steril struktúrák találhatók. Zöld színű bogyóterméseire alulról felfelé, megpuhulva, narancsszínűre érnek

.A növény minden része mérgező. Elfogyasztva nyálkahártya irritációt, nyáladzást és hasmenést okoz. A növény nedve bőrrel érintkezve ekcémát válthat ki, a szembe kerülve is irritációt okoz. Őshazájában mégis sebek borogatására használja a népgyógyászat.

Régen, a nagyvirágú, fehér kála (Zantedeschia aethiopica) terjedt el, ma már a kisebb, színes virágú, gumókról nevelhető Dél Afrikai fajokból, Hollandiában előállított hibridek a legkedveltebbek (Zantedeschia hybrida).  A fehér virágú White Flirt, a rózsaszín virágú Pink Puppy, a sárga virágú, mind vágott virágként, mind cserepes növényként tartható Gold Sovereign, a vörös virágú, vágott virágként értékesített Red Adair, a vörös virágú, cserepes Red Emotions és rózsaszín, nagyvirágú, rózsaszín virágú cserepes PU 30.

A nagyvirágú kála vízinövényként, mocsári növényként tartható. Laza, jó vízgazdálkodású, kissé kötött, savanyú talajba való.Májustól ki is ültethetjük, de ha nem tudunk neki eléggé nyirkos, iszapos talajt biztosítani, tűző napra ne tegyük.Teleltetését úgy oldjuk meg, hogy az első fagyok után gyöktörzsét felássuk, megszárítjuk, levágjuk a lombozat maradványait, majd papírzacskóba tesszük vagy újságpapírba csavarjuk, és 10 fokon tároljuk tavaszig.

De tehetjük cserépbe is. Ilyenkor ajánlatos inkább hosszúkás cserepet választani, hogy a tő ne hajtásokat, hanem virágot hozzon. Régen az ablakokba tették,mert ott elegendő fényt kapott és a párás levegő is könnyen kialakult. Ezért virágozhattak cserépben télen is.

Magról vagy tőosztással is szaporítható. A magok gyűjtését kesztyűben végezzük!

Elvirágzás után a növény nyugalomba vonul. Amikor elvirágzás után a levelek visszahúzódnak, az öntözést csökkentsük, majd szedjük ki a gumót a földből, és tároljuk el a következő tavaszig hűvös 10 fok körüli hőmérsékleten. Ha ez az időszak télre esik, tavasszal, ültetése előtt osztással szaporíthatjuk is.