Jump to content

Az imádkozó növény

2017. 09. 19. 13:45

A nyílgyökér - Maranta - nevét felfedezőjétől, az olasz Bartolomeo Maranta-tól kapta. Közép- Amerika és Brazília trópusi őserdőiben honos nyílgyökér fajok mindegyikére jellemző a nagyméretű, különösen szép rajzolattal díszített levelek, a vörös erezet és a vöröses árnyalatú levélfonák. A majdnem fehértől a feketéig változó színű levélzeten, szembetűnő foltok rajzolódnak ki.

Az imádkozó növény elnevezésre különleges szokása miatt szolgált rá, ugyanis az éjszakai órákban valamennyi levél a nappali szétterülő állapotból fokozatosan közel függőleges formát öltve, zacskószerűen besodródik, és csak hajnaltájban állnak vissza az eredeti helyzetükbe. Bokros, nem túl magasra növő dísznövény, melynek ritkán megjelenő fehér, jelentéktelen virágai nyílnak. Igényli a világos, meleg helyet,amely számára létfontosságú. De óvni kell a közvetlen napsütéstől. Magas páratartalmat igényel, nem tűri a hideg huzatot.

Talaját tartsuk egyenletesen nedvesen, a cserepet nedves kavicságyra helyezhetjük.

A nyílgyökeret csúcsdugványairól szaporíthatjuk, a cserje szétválasztásával - tőosztással. A dugványok gyökeresítése, a levélkönyök levágásaival történik, tőzeg (agyag) és homok együttes keverékével. A dugványokat 6×6 cm távolságra ültetssük, 2-2,5 cm mélységben. Az ültetés után pár nappal vékony papírral betakarhatjuk, és ha szükség van rá be is árnyékolhatjuk, hogy ne érje tűző nap. A növény a fényszegény környezetben, vagy gyér tápanyagú földben elveszti élénk színét. Az erős nap a lombozat elsárgulásához vezethet. Ilyenkor égési sérülések jelenhetnek meg a levelek felszínén.

A levelek portalanítása: legalább egyszer egy hónapban meg kell történjen, a leveleket  permetezzük le langyos vízzel.

Talajlazítás: 3-4 hetenként egy ceruza vastagságú bot segítségével lazítsuk fel a talaját.

A nyílgyökér nagyon jól elvegetál a szobák keletre és északra nyíló ablakaiban. A közvetlen napsugaraktól kíméljük .

Magas páratartalmat igényel! Épp ezért, naponta permetezzük szoba hőmérsékletű klórmentes tiszta vízzel. Nyáron hetente 2-3 alkalommal locsoljuk , télen elég hetente egyszer. Nagy hőigényű, nyáron 20-24 C-ot szereti,  de a 18-20 C -on is jól érzi magát.

A földjét állandóan nedvesen kell tartani. Télen langyos vizet használjunk az öntözéséhez. Ha véletlenül elhanyagolnánk, és a földje nagyon kiszáradna, akkor fontos, hogy a cserepet egy kád vízbe helyezzük, míg a föld a számára megfelelő mennyiségű vizet felissza.

A száraz leveleinek eltávolítását csupán indokolt esetben tegyük.

Kártevői a takácsatkák lehetnek, amiket langyos vízzel való mosogatással eltávolíthatunk a levelek fonákjáról.

(Forrás: edenkert.hu)