Máshogyan fogalmazva az, amit a levelüknek látunk, valójában szárak. Virágaik egyivarúak. Termésük bogyó. A hajtásait virágcsokrok kísérőnövényeként előszeretettel használják.

A hagyományos kláris aszparágusz - Asparagus densiflorus ‘Sprengeri’ -  hazája Dél- és Kelet- Afrika, a csapadékszegény vidékek növénye.  A densiflorus szó a virágok rejtőzését fejezi ki. Kedvelt szobanövény. Jól mutat függőkosárban, dézsában, cserépben. Nyáron a kertbe is kiültethető.

A levélnek látszó módosult szár lombozatot alkot, amely idővel dúsan lecsüng a növényről. Szára fásodó, tüskés. A tüskék a lecsüngő szár megkapaszkodását segítik. Szárazság tűrését részben a gyökereken találhatók koloncos képződményeknek köszönheti, amelyek tápanyag- és vízraktárak. A párolgás felületét csökkenti a fenyőtűszerűen kemény, viaszbevonattól fényes lombozat is. Apró, fehér virágaiból piros bogyótermés fejlődik, bogyónként három maggal. A bogyók enyhén mérgezőek, a növényi nedvek bőrirritációt okozhatnak.De a növény minden része mérgező!  A madarak viszont kedvelik, és nagyban hozzájárulnak a bogyók magvainak terjesztéséhez.

Nyáron olyan helyre tegyük, ahol nem kap közvetlenül a nap fényéből. Félárnyékos helyet kedvel. A szabad levegő hatására szép tömött, zöld  hajtásokat képez. Mielőtt a téli pihentetés után kitennénk,jó, ha visszavágjuk növényünket, mert a felnyúlt, vagy leveleit elvesztő ágak nem túl szép látvány és persze így megfiatalítjuk cserepesünket. Ne féljünk visszavágni, nem lesz baja.

Az aszparágusz jól tűri a szárazságot, Ez nemcsak levelei keskeny és kicsi mivoltának köszönhető  hanem, a gyökereken elhelyezkedő koloncoknak.Ezek az úgynevezett víztároló gyökérgumók.

Ha nagy a szárazság, vagy hosszabb ideig elfeledkezünk róla, akkor ebből pótolja a hiányt. Épp ezért, “mutasd a gyökered, megmondom, mennyire törődtek veled”. A télen is jól nevelt növényen átültetéskor sok, vízzel telt gumócskák vannak.

Épp ezért, nem kell agyonpátyolgatni, azt nem szereti. Nyáron a heti egy- két alkalommal történő locsolást, némi tápanyaggal feltúrbózva nagyon meghálálja.

Télen hűvös helyet és kevés locsolást igényel.

Szaporítása egyszerűen tőosztással történik.

Kártevői a pajzstetvek, a levéltetvek és a takácsatkák.