A szilvák "családja" roppant népes - mintegy 2000 fajta - és változatos. Ha csak a színüket vesszük: vannak köztük zöldek (Zöld ringló), lilák (Ageni, Althann), kékek (Besztercei, Stanley), pirosak (Vörös szilva) és sárgák (Mirabella).A Szamos menti árterületeken sok dzsungelszilvás volt. Ezeket senki sem ültette, senki se gondozta, a termésüknek is csak egy kis részét hasznosították aszalásra, lekvár- és pálinkafőzésre mégis   hangulatos neveket kaptak: Penyigei, Nemtudom, Boldogasszony, Bódi, Lotyó, Potyó.   

.A szilva (Prunus domestica) a rózsafélék családjához tartozó csonthéjas gyümölcs.

A sárgás vagy zöldes ringlókat is a szilvákhoz lehet sorolni. Formájukat tekintve vannak hosszúkásak, tojás alakúak és gömbölyűek is. Magvaváló vagy nem magvaváló voltuk, valamint érési idejük alapján is megkülönböztetjük őket. A hazai szilva szezonja a sokféleségnek köszönhetően júliustól egészen októberig tart.   

A szilvafák minden emberi gondoskodásra serényen válaszolnak. Akkor is teremnek gyümölcsöt, ha gazdátlanul árválkodnak, de ha egy kicsit gondozzák őket, akkor termésük mennyisége megnő, minősége pedig számottevően megjavul.

Fénykedvelő növény, de erre nemigen kényes. A téli hideget jól tűri, és - minthogy későn tavasszal virágzik - a korai fagyok is viszonylag ritkán ártanak neki. Sekélyen gyökerezik, ezért a tartós csapadékhiánytól sokat szenved, a gyümölcseit elrúgja, tehát házikerti körülmények között ajánlatos a rendszeres öntözés.A szilvafa meghálálja a rendszeres trágyázást is. Ezért már az ültetőgödörbe tegyünk 10-15 kg érett istállótrágyát, majd később, évente adagoljunk fánként 4-5 dkg kálisót, 4-5 dkg szuperfoszfátot ősszel és 6-10 dkg pétisót a nyár folyamán.

A csemeték a 4-5. évben hozzák az első termést. Addig kell a koronát kialakítani, de a ritkítást ezután se szabad abbahagyni, mert a szilvafák többsége hajlamos arra, hogy sűrű, szinte áttekinthetetlen koronát képezzen. Ne feledkezzünk meg a sebek gondos kezeléséről! A szilva hamvassága is a gyümölcs védelmét szolgálja.

Kevés cukor és magas víztartalom jellemzi a friss szilvát. Vitaminjai közül az A-, az A-provitamin, a béta-karotin, a B1- és B2-, illetve csaknem valamennyi B-vitamin, továbbá a C - vitamin érdemelnek említést.A növényi antioxidánsok közül antocián színanyagokat és flavonoidokat; rutint és quercetint tartalmaz jelentősebb mennyiségben. Mindenezek immunerősítő jellegűek, jótékony hatással vannak a bőrre, látásra és a nyálkahártyára.  Élettani hatásait tekintve igen fontos rosttartalma - héjában például rengeteg cellulóz van - , ami jól megmozgatja a beleket, így ajánlható székrekedés ellen. Különösen az aszalt szilvának nagy a fajlagos rost- és gyümölcscukor - tartalma. Nem csak a bélből segít üríteni a salakanyagokat; vizelethajtó hatása is ismert.  

Készíthető belőle kompót, leves, sütemény, lekvár, befőtt és természetesen pálinka.