Jump to content

A tavasz első C- vitaminforrása - 1.rész

2017. 02. 18. 15:11

Manapság a saláták egyre nagyobb teret foglalnak el étrendünkben. Persze most nem az ilyen,-olyan növényekből összeállított “salátáról” beszélek, hanem amely maga a saláta.

Lehetnek színesek, lila , zöld, zöldes- sárga, vagy fejesek, illetve levelesek,  vastag, húsos levelűek, vagy finom, törékenyek.

Termesztése igen egyszerű. Magról vetjük. Ne szórjuk túl sűrűn, azonban, ha mégis előfordul, akkor nyugodtan palántázhatunk később belőle. A laza szerkezetű, homokos, kissé lúgos talajban érzi jól magát. Kikelés után elegendő folyadékra van szüksége a növekedéshez. Mivel karószerű gyökeréhez nem tartozik csak csekély mellékgyökér, ezen keresztül látja el tápanyaggal és folyadékkal a növényt. Később már kevesebbel is beéri, így szép tömött lesz a fej. Tápanyagból a gyorsan felvehetőt szereti.

Vethetjük egyszer február végén cserépbe, vagy balkonládába, s mikor eljön a március, és a föld fagya is kiengedett, már palántázhatjuk is. Áprilisban már csak nyári salátákat vessünk, mert a meleg  a koraikat már szárba szökkentette és nem sokára magokat hoz, így az már nem fogyasztható.

A magokat sekélyen vetjük és szélcsendes időben. Ha lehet, inkább eső után közvetlenül, vagy hűvösebb napon. A könnyű magocskák hamar más helyre kerülnek. Aztán a gereblyénkkel kissé lapogassuk be, hogy a madarak ne találjanak rá olyan könnyedén.

Van azonban az áttelelő saláta, amelyet augusztus végén vetjük. Mivel ilyenkor még javában tombol a nyár, egy ládában, vagy cserépben jobban nedvesen tudjuk tartani a talaját kiültetésig. A saláta nem bánja, ha szorosan egymás mellett nő a többiekkel, ez általában jó hatással van a levelek mennyiségére is (ennek oka, hogy ha egy növény úgy érzi, egy másik növény ki akarja szorítani, arra előszór fokozott növekedéssel reagál). Ugyanakkor figyeljünk, mert zsúfolt helyzetekben könnyebben jelenhetnek meg betegségek és terjedhetnek kártevők is, illetve könnyebben felmagzik a növény.

A saláta közelébe se vessünk petrezselymet, vagy zellert, mert igazán nagyon nem kedvelik egymást. Ahol viszont retket, vagy más káposztafélét ültetünk, oda feltétlenül kerüljön saláta. Ő az ügyeletes káposztabolha rém.

Most lássunk néhány saláta félét. A fejessaláta után ott a tömöttebb, roppanósabb jégsaláta.

Nagyon szereti a napfényt, ott növekszik igazán. Rendkívül magas rosttartalma miatt kitűnő hatással van az emésztőrendszerre.

A következő a tépősaláta. Ebből háromfélével találkozhatunk a piacokon. Színes folt a zöld salátaágyon. A Lollo rosso tépősaláta különlegessége a vörösbarnára színeződő levélzete.

Sok az ásványi só, illetve kiemelkedő a kalcium-, magnézium- és vastartalma. A színért felelős béta-karotin (amely az A- vitamin elő vitaminja) erősíti az immunrendszert, véd a rákos- és légúti megbetegedésekkel szemben, hozzájárul a fogíny, bőr, haj egészségének megőrzéséhez. mellett B1-, B2- , niazin, B6-, C-, valamint Na-, K-, P- tartalma jelentős.

Ha a saláta egyszer csak összeesik, satnyul, vagy nem fejlődik tovább, ássuk ki és a gyökerét pusztító mocskospajort, drótférget pusztítsuk el.

(Forrás: hobbikerteszet.hu)