Jump to content

Spanyol, francia, egyre megy, mert mind füzéres

2017. 04. 29. 20:39

A középkorban ebből a fajta levendulából készítették az olajat. Azóta a Lavandula stoechas spanyol levendulaként vált ismertté, és a kertekben gyógynövényekként és dísznövényként termelik. Az illata a rozmaring és a levendula keverékére emlékeztet.

Nyár elején virágzik, így valamelyest megegyezik a közönséges levendula virágzási idejével. Azokon a helyeken, ahol a nyarak és a telek egyaránt enyhék, akár tavasz közepén is elkezdhet virágozni, a nyár elején virágzó növények ősszel újra virágoznak. Miután elvirágzik, a nyár közepén, metsszük meg, hogy segítsük a rövidebb és erősebb szárak növekedését. Sokuknak kellemes és üdítő illatuk van, ami kellemessé teszi a kerteket. Általában csoportosan ültetik egy szegélyezett rész közepére, vagy úgy helyezik el, hogy mögötte magasabb cserjék álljanak, míg elé alacsony növényeket ültetnek. Akár talajtakaró növényként is lehet használni. Ezeket a metszhető cserjéket úgy is ültethetjük, hogy sövényt alkossanak. Akár a lakásban is tarthatjuk, nagy cserepekben szépen fejlődik.

A spanyol levendula egyik aktív eleme a fenkon, ami friss, erős, kámforos és édes citrom illatot kölcsönöz neki. A fenkont használják szappanok, tusfürdők és légfrissítők készítésére is. A spanyol levendulában több olaj van, mint a közönséges levendulában.

Jóllehet a spanyol levendula illatának erősebb orvosságszaga van, mint a közönséges levendulának, a főtt vagy grillezett levélzetnek viszont már nem olyan erős az orvosság íze, és nagyon jól illik a vörös húsokhoz és más nehéz ételekhez. Ennek a fajtának a levélzetét nem használják édes desszertek, fagylaltok vagy sörbetek ízesítéséhez. Konyhai használatra nem ez a legalkalmasabb levendulafajta.

A levendulának sok napfény és meleg kell, ha napsütéses helyre kerül, akkor biztosan szép lesz. Talaj- és tápigénye nincsen. Akár szabadgyökeres-, akár cserepes levendulát ültetünk, az ültetés utáni időszakban átmenetileg heti egy-két alkalommal öntözzük a palántákat, amíg meg nem erednek. Évente legalább egyszer a virágzás után vágjuk vissza a bokrot a felére-kétharmadára.

Minden évben nyáron a virágzás után, miután a virágokat learattuk, vágjuk vissza a bokrokat a felére-kétharmadára, hasonlóan a sövényhez. Zöldet mindig hagyjon a bokron, nem kell visszavágni a fás szárig tövig. Új hajtásokat fog hozni, így marad a levendulabokor friss évtizedeken át.

Levelei 1–3,5 cm hosszúak, 2–4 mm keskenyek, épek, szálasak, és gyakran nemezesek a szürke szőröktől. Füzérvirágzata 1–2 cm hosszú, tömzsi és robusztus megjelenésű, nincs külön kocsánya. A füzér tetején lila, mályva- vagy bíborszínű, megnagyobbodott murvalevelek fejlődnek, melyek virágtalanok (azaz sterilek), 1–2 cm hosszúak, lapát vagy visszás tojásdad alakúak. A virágzat minden egyes virágörvében rendszerint 5–7 virág helyezkedik el, a virágoknak parányi előleveleik vannak.

Legalább fél napot tűzze a nap a levendulabokrot, ezért gyakorlatilag ültethető bárhova, még fa alá is, ha csak fél napig árnyékol a fa. Azonban az igazán jó hely a növénynek, ahol minél több napot kaphat.

4-5 év alatt éri el a maximális méretét, ekkor beszélünk kifejlett, 100 % virághozamot hozó levendulásról. Évente megduplázza magát a levendulabokor.

(Forrás: hobbikerteszet.hu)