Ezt főzték, ez jelentette a nyár egyik meghatározó élményét.

Ma már több kiváló hibrid áll rendelkezésünkre a korai, rövid tenyészidejű vetőmagon át, egészen a magas cukortartalmú desszert kukoricáig.

A csemegekukorica - Zea mays var. saccharata vagy Zea mays var. rugosa - a kukorica (Zea mays) emberi fogyasztásra termesztett változata.

Vetése április végétől, június végéig terjedhet eleinte kéthetente, majd 10 naponként és júniusban már hetente ismételve. Így akár jó két hónapig is élvezhetjük e kiváló csemege friss termését. Ugyan sokan ismerjük a kukorica vetésének csínját binyját, de azért ez egy picit más.

A középkötött vagy laza, humuszos, tápdús talajokat igényli. A magágykészítés fő szempontja, hogy a talaj jó szerkezetű, egyenletes felszínű és kellően ülepedett legyen a vetés idejére. Igen kedvező hatású, ha földdé érett istállótrágyát vagy más humusztrágyát sekélyen a talajba keverünk.

Nem szabad túl mélyre vetni, a javasolt vetésmélység 3-4 cm. Az 5 cm-nél mélyebbre vetett mag vontatottan, hiányosan kel, viszont a sekély vetés mellett is tartalmaznia kell a magágynak a csírázáshoz szükséges vizet. A magágy aprómorzsalékos, ülepedett legyen. Javasolt a talajfertőtlenítés a talajlakó kártevők ellen. Leginkább a mocskospajor, az amerikai kukoricabogár lárvája, valamint a drótféreg veszélyezteti a kelő növényeket, de a lótücsök is komoly károkat okozhat a már kikelt állományban.

Virágzás, illetve a csöveken történő szemek érési folyamatakor fokozottan öntözzük, és amennyiben lehetséges fejtrágyázzunk. A csőképződés akkor kezdődik, amikor a hatodik lomblevél fejlődik. Ha ilyenkor hiányt szenved a nedvességben, akkor hoz ugyan csövet, de az kicsi marad.

Virágzás előtt:

nagyon fontos az öntözés amikor a címer már nyitott, de még nem hullik a pollen, a talajnedvesség alapján adjunk annyi vizet, hogy ne kelljen kb. 10 napig öntözni.

Ez alatt az idő alatt megtörténik a beporzás. Ahhoz, hogy a beporzás tökéletes legyen, szükség van a levegő megfelelő nedvességére, mert száraz levegőben a pollen nem tapad kellően a bibére. Ha viszont virágzás alatt esik az eső (vagy felülről öntözünk), akkor a pollent lemossuk a bibéről. Mindkét esetben a végeredmény az, hogy a kukoricakalászon hiányoznak a szemek. A következő öntözésre közvetlenül a virágzás után van szükség (legnagyobb mennyiség). Ez a vízmennyiség a kalász hosszúságát (nagyságát) javítja. Ebben az időszakban növekszik a cső.A következő vízadagot 8–10 nappal a harmadik után juttassuk ki. Ebben a szakaszban a kukoricaszemek telnek. Ez biztosítja a szemek „mélységét" – a cső vastagságát. Ezután történik az érés, amely során a kukoricaszemekben a cukor felhalmozódik.