Megkülönböztethetjük tenyészidő alapján is:igen korai 80-85 naposak, koraiakat 85-91 naposak, középérésű 92-104 naposak, késeiek 105 naposak.

Fontos, hogy gyommentesen tartsuk a talajt, mert a kelő kukorica fejlődését a gyomnövények nagyon visszavetik. Rengeteg tápanyagot és nedvességet szívnak el előle, ezért szükség szerint kapáljuk meg, és takarjuk a talajt vastagon szalmával.

Megoszlanak a vélemények főzését, elkészítését illetően. De abban megegyezhetünk, hogy a forrástól számított 5. percben el is zárhatjuk a gázt. Ha tovább főznénk, megkeményednének a szemek.És még egy tanács, a leveleket, melyek tiszták, ne dobjuk ki, hanem az edény aljára, illetve az egész tetejére is tegyünk, hiszen így még intenzívebben érezhetjük az ízt és nem a csőből fő ki,

Többféleképpen készíthetjük el, legfőképpen ízlésünk és szokásunk szerint. De próbáljunk ki bátran új ötleteket, mert a kukorica édes, semmihez sem hasonlítható íze ínycsiklandó finomsággá változik.

Több vitamint, elsősorban B1, B2, B3, C és E vitamint tartalmaz, ennél fogva szerepe van az idegrendszer ép működésében, a bőr védelmében, az anyagcsere megfelelő működésében, a csontok, fogak és vérerek egészségének megőrzésében.

A benne rejlő ásványi anyagok közül kalcium, magnézium, kálium, vas, cink és a réz említhető, melyek az optimális szív- izom- és bélműködést segítik. A kalcium csontjainkat, a cink az immunrendszerünket erősíti és védi bőrünket.

A kukorica torzsavirágzatában levő virágok hosszú bibéi, melyek a termés kialakulása után is kilógnak a fellevelek közül, fontos gyógyító hatással rendelkeznek, annak ellenére, hogy ezeket rendre eldobjuk. Népiesen kukoricabajusznak nevezzük. Gyógyító anyagain túl C és K vitamint is rejt magában. A húgyhólyagra, vékonybélre és a májra jótékony vizelethajtó, kőoldó, gyulladáscsökkentő hatása révén. Használják a prosztata és a hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedéseinek csökkentésére. A népi gyógymód receptje szerint körülbelül másfél teafilternyi mennyiségű szárított vagy friss kukoricabajuszt 2 csészényi vízzel kell leforrázni, ebből naponta három csészényit ihatunk.

Egyik fontos táplálkozás- élettani jelentőségét magas fehérje- és szénhidráttartalma adja. A cukortartalom a zsenge kukoricában a legmagasabb.

A benne rejlő fehérje mennyisége a hüvelyesekhez hasonlóan magas, zsírtartalma viszont négyszerese a zöldborsónak.