Jump to content

Hoya, azaz a szépséges Mária könnye

2017. 05. 24. 13:20

A viaszvirág (Hoya), más néven porcelánvirág vagy viaszszőlő (szokták még „Mária könnye” néven is emlegetni) a selyemkórófélék (Asclepiadaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Őshazája Délkelet- Ázsia (India, tőle keletre Dél- Kínáig és az ettől délre eső területek), Ausztrália és Polinézia. A botanikus Robert Brown szintén botanikus barátjáról, Thomas Hoyról nevezte el.

Szépséges kicsi virágfürtje olyan, mintha porcelánból lenne. Ennyire tökéletes levelekkel nem gyakran találkozunk, a virágai pedig mintha porcelánból készültek volna, ametisztként csillogó középponttal.

A nemzetségbe mintegy 200–300 trópusi örökzöld kúszónövény faj tartozik. Magyar nevét arról kapta, hogy a sűrű ernyővirágzat csillag formájú virágai úgy hatnak, mintha viaszból vagy porcelánból lennének. A virágok fehérek vagy rózsaszínek, de a számtalan kertészeti hibrid faj ezektől eltérő színű is lehet. A csillag alakú virágok közepén vörös folt ül. A virágok fényes bevonata a mézre emlékeztet.

A viaszvirág, más néven Mária könnye vastag, fényes, sötétzöld levelű kúszónövény, amelyet egyedei megjelenésének köszönhetően hosszú ideje a legnépszerűbb szobanövények között tartanak számon.

Virágai tavasztól őszig nyílnak. A bő virágzáshoz sok napsütésre van szükség, de óvjuk a tűző napfénytől! Csak déli, napos, meleg, állandó helyen fejleszti ki virágait. Árnyékos helyen a virágzás elmarad. Igazán szépen és gazdagon az idősebb, nem mozgatott példányok virágoznak. Nagy a páraigénye: túl száraz levegőn a virágrügyek elsárgulnak és lehullanak.

Virágaira türelmesen kell várnunk, ugyanis csak az idősebb tövek nevelnek virágzatot, amikor már nem is remélnénk. Miután a bimbók megjelentek, már ne mozdítsuk el a helyéről és ne is érintsük meg a virágokat! A viráglevelek hervadása és lehullása után visszamaradó kis kocsányt nem szabad levágni, mert a következő évben ebből nőnek az új virágok. Virágzás közben néha finoman permetezzük vízzel! Nyáron a fényviszonyoknak megfelelően több vizet igényel. Ha elvirágzott, fokozatosan csökkentsük az öntözővíz mennyiségét! Téli, nyugalmi időszakában vízigénye nagyon csekély.

A fiatal viaszvirágokat időnként ültessük át, az idősebb növényt nem kell. A műveletet mindig tél végén, a növekedési időszak kezdete előtt végezzük, lehetőleg nagyobb cserépbe. A legtöbb növény jól tűri az átültetést, az áthelyezést, a visszavágást – a viaszvirág viszont egyiket sem szereti. Az idősebb növényt valóban csak végszükség esetén ültessük át!

Egy délre néző ablak ideális hely a viaszvirág számára. Bár a növény nem igényli a közvetlen tűző napfényt, az ablaktól távolabb már nem érezné jól magát. Árnyékos helyen tartva a virágzás elmaradhat. A nyirkos, jó vízelvezetésű, laza talaj - némi perlittel kiegészített fokföldi ibolya ültetőkeverék - megfelelő a viaszvirág tartásához.

A tavaszi tápoldatozásra kedvezően reagál a növény. A folyékony műtrágyát havonta alkalmazzuk; a vegetációs időszakban 3-4 alkalommal kijuttatott tápoldatra erőteljes növekedéssel fog válaszolni. Télen szüneteltessük a tápoldatozást.

A virágok tavasszal és nyáron jelennek meg, amikor a növény a legaktívabb. A vízhiány vagy a túl sok műtrágya hatására a levelek széle megbarnulhat, illetve a levelek le is potyoghatnak.

(Forrás: hobbikerteszet.hu)