Hazánkban a XX. század elejéig termesztették, elsősorban a főúri kertészetekben. A viszonylag bonyolult termesztés technológián túl valószínűleg ennek az arisztokratikus attitűdnek is köszönhető, hogy a szocializmus korszakában e növény termesztése hazánkban teljesen háttérbe szorult, elfelejtődött.

Ez egy lágyszárú, évelő növény. Gyökérzete rendkívül erőteljes, helyrevetve akár 2-3 méter mélyre is lehatol. Alapi rügyeiből sarjakat képez, melyekkel évről évre megújul, 4-5 év után a tő közepe elpusztul. Tőlevélrózsát alkotó levelei jó egy méter hosszúak, hegyesen szabdaltak, csúcsuk néha tüskében végződik. Virágzati szára akár 1,5-2 méter magasra is megnőhet, elágazó. A legnagyobb bimbókat a főszár hozza, de a másod-, harmad- és negyedrendű elágazásokon is hoz virágzatot .A piacon fellelhető bimbók tömege általában 100-300 g közötti, de vannak ennél jóval nagyobb méretű példányokat hozó fajták is. Kinyílva az akár 10 cm átmérőjű, égszínkék vagy lila virágokat tartalmazó fészekvirágzatai igen mutatósak.

Zöldeskék, osztott, hosszú leveleinek fonákja fehéres színű. Kinézetre hasonlít a bogáncsvirágra

Kedveli a meleget és a sok fényt, félárnyékban a fejlődése vontatott lesz, a bimbók elaprósodnak. Mélyre hatoló gyökere miatt a vizet jól hasznosítja, ennek ellenére hazánkban vízpótló és párásító öntözés alkalmazása szükséges a megfelelő menynyiségű és minőségű termés előállításához. Leginkább a mélyrétegű, lazább talajokat kedveli.

Háromféle módon kezdhetjük el az articsóka termesztését: maggal, a már meglévő anyanövényből elvett zöld rüggyel, sarjdugványozással vagy alvó gyökerekkel. Az articsókát könnyen lehet magról termeszteni üvegházban vagy fluoreszkáló fény alatt. Az ültetést februárban bonyolítjuk le, 10-16 cm-es cserépbe vagy ilyen méretű ládába ültessük el a magokat .Nagyon sok tápanyagra van szüksége.

Ültessük át a palántákat 8-10 hét múlva, de csak ha a talaj felmelegedett és nincs már fagyveszély. Az átültetett palántáknak kb 20-25 cm magasságúaknak kell lenniük, száruk zömök, két sor igazi levéllel. Mivel eléggé magasra megnőnek, ajánlott a palántákat egymástól legalább1-1,5 méterre ültetni. Tartsuk nedvesen az ágyást, öntözzük meg a növényeket. Minden évben új, fiatal hajtás fog kibújni a földből. Ahhoz, hogy helyet adjunk a nagy, ízletes rügyeknek, távolítsuk el a hajtásokat, csak a két legerősebb, legfejlettebb hajtást hagyjuk meg.

Mivel a szárazabb időszakban is nedves talajra van szüksége, alkalmasabb inkább valamilyen talajtakarást eszközölni, pl.: szalma, faháncs.

A húsos termés savanykás- édeskés íze többek között párolás, blansírozás vagy sütés által jelentkezik igazán. Mivel az articsóka igen jellegzetes ízű, nem fűszerezik különösképp, citrommal megcsepegtetve igen domináns.

Leveleit már korábban felfedezte a gyógyszeripar is, mivel olyan anyagokat tartalmaz (mint flavonoidok), melyek elősegítik a máj szöveteinek regenerálódását, valamint epehajtó, koleszterinszint-csökkentő, emésztést javító hatással is rendelkeznek. Ezen kívül az articsóka csökkenti a vérnyomást, javítja az érelmeszesedés problémáját, valamint vesebántalmak és cukorbetegség esetén is gyógyító erővel bír.

Egyes helyeken afrodiziákumként fogyasztják.