Jump to content

Pogánygabona

2018. 03. 14. 09:50

A tatárjárás idején terjedt el szélesebb körben, így azokon a területeken, ahol a kukoricatermesztés nem biztonságos, részben a pohánka adja a takarmányt. Jó méhlegelő, szalmáját alomként hasznosítják. A pogánygabona elnevezést is innen kapta, hisz a pogány népek (ázsiai népcsoportok) hozták magukkal Európába.

A hajdina más néven pohánka -  Fagopyrum esculentum - egyéves, lágyszárú növény. A növénymagasság 30 cm-től akár 120 cm-ig is terjedhet. Virágzása nem determinált. A szár többszörösen elágazó, de állományban csak az elsődleges elágazások fejlődnek ki. A valódi gabonaféléktől eltérően nem bokrosodik. Gyökérzete főgyökér- rendszer, mely 30-60 cm mélységig hatol a talajba.

Fagyérzékeny növény,Vethetjük tavasszal,bár a májusi fagyok kárt tehetnek benne, azért bátran vessünk. És később a nyár folyamán,pl. a borsó után, tehát másodvetésként. Mintegy 2,5-3 hónapos tenyészideje miatt ideális növény. Nyirkos, csapadékos területen ad nagy termést. A vetést követő két hónapban igényli az összes vízmennyiségének 80-90%-át, ekkor dől el zöld hozamának nagysága. Virágzása idején a száraz, szélcsendes időjárás az ideális, ekkor várhatunk nagy termésmennyiséget. Borús, esős, erősen szeles időjárás nemcsak a virágzás idejét nyújtja meg, hanem a megporzás is akár a felére eshet vissza. Ugyanis méhek szükségesek a megporzáshoz. Kifejezetten szeretnek a lepkék és egyéb rovarok, bogarak pihenni, vagy csemegézni rajta ilyenkor. Kifejezetten napos területet igényel. Árnyékos területen a virágzatok és azon belül a virágok száma is csökken. Ilyenkor csak a szár csúcsán hoz virágot, az oldalhajtásokon képződöttek meddők maradnak. Félárnyékban vagy szórt fényen (gyenge árnyékot adó fa környezetében) még kielégítő a hozama.

Bár a talajjal szemben igénytelen, mégsem termeszthető minden területen. Erősen meszes, lúgos kémhatású talajokon, melyek ha még agyagosak is, ne kísérletezzünk a vetésével, mert ilyen helyen csak sínylődik. Viszont savanyú kémhatású mezőségi, részben erdei talajon szépen virít. Tápanyagigénye a közepesnél kevesebb, külön tápanyag- utánpótlást nem igényel. Mivel rendszerint másodnövényként termesztik, elegendő a főnövény részére kijuttatott tápanyagmennyiség.

A maghéj mérgező anyagai miatt csak hántoltan fogyasztható. Lisztje azonban nem áll össze, ezért csak daraként, kásaként vagy lepény formájában készítik el, de kiváló takarmány is, különösen baromfiaknak. Illetve csíráztatott formában ehetővé válik.

A B-vitamincsoport csaknem minden tagja benne van. Jelentős E-, B2- és B1-vitaminforrás. Antioxidáns hatású flavonoid és rutin is megtalálható benne – utóbbi hatóanyagával erősíti a kötőszöveteket és az érrendszert, mivel részt vesz a sejtfal regenerálódási folyamataiban. A rutin a vénás betegségek kezelésében, a kapilláris vérzések és a sugárterápia okozta egészségkárosodások esetén igen hasznos.

Magas metionintartalma miatt a krónikus májbetegségeknél, vagy a máj elzsírosodásának megelőzésében hasznos, de nagy eséllyel elkerülhető fogyasztásával a vastag- és végbéldaganat, és egyéb daganatos megbetegedések is.

Kevesen ismerik és még kevesebben fogyasztják. Pedig a lisztérzékenyek ezzel az egyszerű, igénytelen keserűfűfélével tehetik változatosabbá étrendjüket. De nem csak nekik ajánlott, hanem azoknak az embereknek is, akik étrendjüket szeretnék kiegészíteni ezzel a kimagaslóan magas rostanyagot tartalmazó növénnyel.

(Forrás: hobbikerteszet.hu)