A magyar konyha egyik legfontosabb fűszere. „A magyar nép kedvező egészségi helyzetének egyik oka a nagy paprikafogyasztás, mely az egyoldalú táplálkozás (kenyér és szalonna) hátrányait kiküszöböli” (SZENT–GYÖRGYI ALBERT).

A paprika számunkra legfontosabb alkotórésze a C–vitamin, amelyet átlagosan 150–250 mg/100 g mennyiségben tartalmaz. Felnőtt ember napi C–vitamin–szükséglete 20 mg.

A paprika termesztése  magok csíráztatásával kezdődik. Ehhez elegendő egy kis tálka, amelybe belehelyezünk egy kis szövet darabot, ami jól szívja és meg is tartja a vizet.Meleg, de nem napfényes helyre tesszük néhány napra. Ennyi elegendő is arra, hogy el kezdjen csírázni. Amikor meglátjuk a kis csírákat, kettesével tőzeg alapú talajba helyezzük úgy, hogy éppen csak legyen rajta takaró. Ekkor lefedjük egy üveglappal, vagy plexidarabbal és meleg és napos helyre tesszük. Erre a célra a legkiválóbb a radiátor teteje. Ez a két mozzanat a legfontosabb az életre kelő magoknak. Ugyanis a meleg és a víz, mellyel meglocsoljuk, megfelelő klímát teremt a csíra növénnyé fejlődéséhez.

Amikor már nem csak két szíklevelecske van, hanem kifejlődnek az első levelek, átültetjük egy nagyobb úgynevezett palántázó tálcába. Óvatosan emeljük ki földdel együtt és ültessük át. Már nem kell letakarni és lassan szoktathatjuk a kinti levegőhöz. Először csak néhány perce, majd egy órára, és így tovább. Ez azért fontos, mert így nem torpan meg majd a fejlődésben ha a szabadba kiültetjük. Ültetési távolság 30 x 30 cm.

Májusban, amikor az éjszakai fagyok elmúltak, jól előkészített, alaposan betrágyázott talajba ültessük a palántákat úgy, hogy a tálcában levő föld magassága ne kerüljön lejjebb a földbe.

Most már csak elegendő vizet kell kapnia a fejlődéshez.

A paprikának több időre van szüksége, mire virágba borul, ezért mikor ez megtörténik a virágok kötéshez a növénynek még több tápanyagra van szüksége.Virágzáskor 1:30-as ázalékban feloldott fahamut kér, kötődéskor el kell kezdeni a további nitrogén utánpótlást, ha igényli bővebb komposzt- adaggal és műtrágya keverékkel.

Nem szabad kapálni! A gyökerei a talajszinten vannak, ha sérülnek, az a kis vízfelvételi képessége is csökken! (A paprika az öntözővíz fél százalékát képes csak hasznosítani optimálisan. Sérült gyökérrel annyit sem! Ezért érdemes vastag, sokszor 5-15 cm-esre hizlalt zöldmulccsal takarni, így a gyomok nem tudnak kitörni, és a talaj nem tömörödik, megtartja a nedevességet, plusz a harmatot is megfogja. És nem elhanyagolható, hogy a talajt a 3-4-szeresére felszaporodott giliszták helyettünk lazán tartják kapálás nélkül, és trágyáznak is bőven!)

A paprika szól, mikor „szomjas”. A levelek megkonyulnak. Nem kell megvárni, észrevehető előjeleket is ad. A fent említett ujj a földbe próbával megállapítható előre, ha szomjas lesz. Ha a talaj a mulcs alatt csak meleg, de nem egészségesen nedves, a mulcsréteg közt nincs pára, hamarosan konyulni fog.  Soha ne a növényt, hanem a talajt öntözzük.