Jump to content

“János- napig ne feledd, hét héten át a spárgát edd!"

2018. 09. 18. 19:29

Gyógyító hatásai miatt tisztelték az ókori Egyiptomban is, ahol Kr. e. 4500 tájáról maradtak fenn nyomai, de az antik Görögország és a Római Birodalom lakosai is igen megbecsülték. Egyes feljegyzések a gyökér porított formáját fogfájás kitűnő ellenszereként említik. Gyógyító tulajdonságai melletti kulináris élvezetét, valószínűleg a rómaiak kezdték kiaknázni – már Apicius szakácskönyve is tartalmaz spárgával készült ételreceptet. A rómaiaknak köszönhetően terjedt el aztán az Alpokon túl, így nálunk is, bár termeszteni csak a 16. század környékén kezdték a kontinens egészén, igaz, csak arisztokrata családok kertjeiben.

Az első spárgák nyomait régészek mégsem az antik Hellász, hanem az ókori Kínai Birodalom területén találták meg, ahol már Kr. e. 5000 táján gyógynövényként használták hurutos megbetegedések, hólyagproblémák, valamint fekélyek kezelésére.

A spárgaként, egyes vidékeken csirágként, másutt nyúlárnyékként ismert zöldség tudományos neve: közönséges spárga - Asparagus officinalis -. A világ számos táján megterem.

A spárga évelő növény, több éven át egy helyben marad, ezért nagy gondot kell fordítani a terület talajának jó előkészítésére, tápanyaggal való feltöltésére.

A halványított spárga laza homoktalajon fejlődik jól, míg a zöldspárga a középkötött talajt kedveli. Ültetés előtt, az elővetemény lekerülése után végezzünk totális gyomirtást a területen (8-12 l/ha Glialka). A 60-70 centi mélyen elvégzett mélyszántás során bőséges (90-100 t/ha) istállótrágyát dolgozzunk a talajba, amely különösen futóhomokos területen a talajszerkezetet is javítja. Alapműtrágyázásra is szükség van, amelynél tudnunk kell, hogy a spárga viszonylag sok nitrogént és káliumot „fogyaszt”, de kevés foszfort vesz fel. A gazdaságos tápanyag- utánpótlás érdekében a telepítés előtt 0-20, illetve 20-40 cm mélységi szintekben talajvizsgálatot kell végezni.

A palántákat 140-150 centis sortávolságra és 40-50 centis tőtávolságra ültetjük. Amennyiben zöldspárgát kívánunk termeszteni úgy elegendő a 100-130 centis sortáv, mert azt nem kell töltögetni, bakhátazni. Az ültetés mélysége laza talajon 20-25 centi, középkötött talajon 15 centiméter. A telepítést követő két évben a kapálásos gyommentesítés a fő dolgunk. Nem készítünk bakhátat, és nem szedjük a termést, hanem hagyjuk megerősödni a töveket. A második év őszén a sorok közé ismét dolgozzunk be szerves trágyát, vagy foszforszegény, de nitrogénben és káliumban gazdag műtrágyát. A halványított spárga esetében a harmadik év tavaszán, közvetlenül a fagyok felengedése után 30-35 centi magas és 40 cm széles bakhátat húzunk a sor fölé. A spárga a harmadik évtől ad megfelelő mennyiségű termést. Akkor szedjük, ha a sípok elérték a 15-20 centis méretet. A hajtásokat a talajfelszín alatt kézzel törve, vagy késsel vágva lehet betakarítani.

Fiatal hajtásrendszere minden tavasszal a gyökértörzsből tör elő, sokszor bókoló, dúsan elágazó. A szár magassága 100–160 cm, de elérheti a 200 cm-t. A tövenkénti hajtások száma 10–12, de ennél több vagy kevesebb is lehet. A vegetációs időszakban megvastagodó hajtások elfásodnak, elágaznak. Ezeket spárgaszárnak nevezzük. A spárgaszárak talaj feletti vastagsága elérheti a 20–25 mm-t.A spárga sípjában az A-vitamin provitaminja, a karotin található. A halványított spárga karotint nyomokban, a zöldspárga 100 g friss anyagban 0,2 g provitamint tartalmaz. A spárga sípja B1-,B2- és B6-vitamint tartalmaz. 100 g halványított nyers spárga 25–56 mg, a zöldspárga 24–128 mg C- vitamint és P- vitamint illetve mikro-,- és makro- elemeket is tartalmaz.

(Forrás: hobbikerteszet.hu | kép: pixabay.com)