A Sió és a Duna közötti Mezőföld egy mocsaras térség lecsapolásával keletkezett. Mezőföld Magyarország fontos „éléskamrája”. Arculatát 90 százalékban a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek határozzák meg – mondta Csihar László, a Duna–Ipoly Nemzeti Park tájegységvezetője az M1 Itthon vagy! című műsorában.

A keleti puszták virága 

Ebben a völgyben még az is megeshet, hogy a pásztor segítsége nem egy pumi, hanem egy border collie. Sőt, a vidék itt egy olyan ritka növényt rejt, amelyről sokáig azt gondolták, hogy képtelenség a magyarországi előfordulása.

A fokozottan védett borzas macskamenta a völgy szinte minden pontján megtalálható, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy megélhet a magyarországi éghajlaton is.

„Ez a völgy egy csoda, a Mezőföldnek egy igazi gyöngyszeme” – mondta Bérces Sándor, a Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer koordinátora. Hozzátette, a macskamenta az egész országban csak Fejér megye néhány pontján fordul elő, a legnagyobb állományban pedig a löszvölgyben. Ez a növényfaj az orosz és ukrán sztyeppéken őshonos.

A síkvidéki löszvölgy azonban sztyeppét „játszik” és ontja magából a lilásan kékes virágzatú növényt, amelynek állományfelmérése éppen most történik. Minden egyes tövet rögzítenek egy műszer segítségével.

„Annyira különleges jelenség a macskamenta előfordulása, hogy amikor először botanikusok jelezték, hogy ez a növény előfordul Magyarországon, hiába volt róla herbáriumi példány, el sem hitték” – mondta Bérces Sándor.

Elmondta, kevés síkvidéki lösztársulás maradt fenn Magyarországon. A Mezőföld azért is különleges hely, mert a lösztársulás igen fajgazdag állapotban maradt fenn.

A díjugratás engedelmességet és ügyességet igényel

A könnyed és a könnyű nem szinonimái egymásnak. A díjugratásra csak az első igaz, hiszen az a lovassportok királynője. Kőkemény munka és koncentráció lovasnak és a lovának egyaránt a díjugratás. Engedelmesség, ügyesség, merészség, a lovas iránti bizalom és megfelelő izomzat is szükséges ahhoz, hogy egy ló ebben a sportban sikereket érjen el.

Hantoson minden újszülött kap egy fát

A Mezőföld, habár nagyrészt szántóföldi növények otthona, mégis csupa meglepetés. Hantost, a Mezőföld középpontjában nyújtózó települést már az ősidőkben is lakták. Közvetlenül a török idők előtt pedig a hantosszéki kun kapitányság központja volt itt: a környékbeli települések jelentős része, mintegy tizenöt falu, „szállás” is az igazgatása alá tartozott.

A kishantosi kastélyt körülölelő parkban a hagyomány szerint minden újszülött kap egy fát: egy csecsemő, egy csemete.

Koncz Ferenc, a hantosi Faluvédő és Kulturális Egyesület elnöke elmondta, tavasszal van a faültetés, a szülő hozza az újszülött gyermeket, és a család közösen elültet egy facsemetét az újszülött tiszteletére.

Mezőföld az ország egyik legtipikusabb nagybirtokos területe volt

A hantosi Sarlós Boldogasszony-templom 1864 óta áll. Tudna mesélni azokról az időkről is, amikor a kastélyt a Batthyány, majd a Zichy család lakta. Később, az 1910-es évektől szerves része volt a Sennyey grófok életének, cifra teleknek és fülledt nyaraknak, az egykori hantosiak dolgos hétköznapjainak. A Batthyány–Zichy–Sennyey-kastély az államosítás óta általános iskola.

A második világháború előtt a Mezőföld az ország egyik legtipikusabb nagybirtokos területe volt, virágzó gazdaságokkal.

Az uradalmak területén mintegy kétszázötven kastély és kúria állt.

„Nincs az országnak egyetlen megyéje sem, amelyben annyi valóban mintagazdaságot űző uradalom, annyi szép nagyúri lak és park lenne, mint Fejér megyében. Kisebb terjedelmű, de jól fölszerelt majorok, csinos kertek, kényelmes úrilakok sűrűn váltják fel egymást, s közben egy-egy nagyúri park és kastély képezi központját a községek között elszórt terjedelmes pusztákból alakított nagyobb uradalmi birtokoknak” – írta 1896-ban egy Dunántúlt bemutató monográfia.

Perkáta fellendülése Radványi Győry Ferencnek köszönhető

A Győry-kastély épületében látható a helytörténeti és technikatörténeti kiállítás. A berendezésben a fő kezdeményező és kivitelező Rajcsányi László, Perkáta díszpolgára, a Perkátai Gyűjtemények magángyűjtemény tulajdonosa volt. Az elhivatott régiséggyűjtő szerette volna méltó helyen látni az évek során összegyűjtött tárgyait, tovább hagyományozni azt az utókornak.

Perkáta fellendülésén Radványi Győry Ferenc sokat dolgozott, miután Mária Terézia neki adományozta a birtokot azzal a kikötéssel, hogy templomot építtet a faluba és fellendíti a hitéletet. A Budapestre vezető út mentén kápolna is épült Perkátán: „a falu jótevőjeként” is emlegetett Győri Terézia grófnő szerencsés megmenekülésének emlékére.

Selymespuszta környékén a grófnő lovai megbokrosodtak, a kocsi az árokba borult, de a grófnő szerencsésen, kisebb sérülésekkel megúszta a balesetet. Győri Terézia Kármelhegyi Boldogasszonynak könyvelte el megmenekülését és az ő tiszteletére építtette a kápolnát.

A település gazdasági és kulturális életére hosszú időn át nagy hatással volt a gróf Győry, majd a Hunyady család. Épületeik, a templom, a kastély ma is élettel teli emlékhelyei a családnak. A kastély ma az Általános Művelődési Központ művelődési házának, a néprajzi gyűjteménynek és a József Attila Könyvtárnak ad otthont. A kastélyparkban a több száz éves fák között lovaspálya, futballpálya is üzemel.