Azt írták: a múlt hét közepe óta egymás után érkeztek az ország fölé a mediterrán ciklonok, az eső mellett záporok, zivatarok, felhőszakadások is előfordultak. Az elmúlt 10 nap alatt nagy területen esett 40-70 milliméter eső, de a Dunántúlon 100 milliméter fölötti összegek is előfordultak, több folyón árhullám vonul le. Kevesebb esett a Tiszántúlon, főleg annak északi részén, arrafelé helyenként még a 20 millimétert sem érte el a csapadék mennyisége. A felszínközeli talajréteg országszerte vizes, sáros, többfelé újra megjelent a belvíz, de a nedvességből bőven jut a középső és mélyebb talajrétegekbe is. A hőmérséklet az elmúlt napokban 2-4 fokkal alacsonyabban alakult az ilyenkor szokásosnál, a borongós, tartósan csapadékos tájakon csak 12-15 Celsius-fokig melegedett a levegő, míg máshol 18-23 fok volt.

Az őszi vetések jó állapotban vannak, az őszi búza kezd kalászosodni, az árpa pedig már kalászos. A repcetáblák még sárgállanak, de már a virágzás vége felé jár a növény. A virágzásra, majd a szemfejlődésre is országszerte kellő nedvesség áll rendelkezésükre a talajban, helyenként több is esett az optimális mennyiségnél. A hőmérséklet is többé-kevésbé megfelelő, a hirtelen nagy meleg nem lenne ideális, ugyanakkor a sűrű vetésekben a tartós levélnedvesség miatt a kórokozók is gyorsan szaporodnak. A kukorica és a napraforgó zöme már kikelt, azonban a meleg hiánya gátolta a kukorica ideális fejlődését.

A folytatásban szárazabb és melegebb léghullámok érkeznek, így csapadék már csak elszórtan várható a jövő hét közepéig. Lassú melegedés kezdődik, jellemzően 23 és 28 Celsius-fok közötti maximumokra lehet számítani a jövő hét közepéig. Az átmeneti belvízfoltok az érkező melegben többnyire rövid idő alatt megszűnnek majd, a meleg pedig felgyorsítja a növények fejlődését, viszont a gyomok növekedése is elkezdődik.