Egy amerikai kutatócsoport közel félmillió dollárt gyűjtött össze, hogy a világító növényekkel kísérletezzen. Terveiket azzal is népszerűsítették, hogy ezekkel a növényekkel akár a közvilágítás is helyettesíthető.

A terv nem aratott osztatlan sikert. Az amerikai kutatók azzal is megpróbálták népszerűsíteni elképzeléseiket, hogy egy nagyobb fa akár egy kilencven négyzetméteres területet is képes lenne megvilágítani. A vita alapvetően azon robbant ki Amerikában, hogy egy ilyen beavatkozás minek minősül, és hosszú távon milyen hatással lenne a természetre.

A szentjánosbogár enzimjével kezeltek egy növényt

A kutatás aztán megtorpant, ugyanis a közösségi finanszírozást bonyolító oldal nem támogatta a génsebészettel, génmanipulációval kapcsolatos projekteket. Ennek ellenére az amerikai kutatócsoport folytatta a munkát – kicsit lassabb tempóra kapcsolva, de folyamatosan kommunikálva a világhálón. Egyik decemberi videójukban azt mutatták be, hogyan kezelnek a szentjánosbogár egyik enzimjével egy két hónapos növényt.

Pár hónappal ezelőtt egy virágkereskedő itthon is megjelent a világító növényeivel. Kun Richárd és csapata azonban egy merőben más módszert alkalmazott, ők úgynevezett szimbiótákat hoztak létre, és ennek eredménye az a tulajdonság, hogy a növények sötétben világítanak.

A szabadalom lényege, hogy egy olyan anyagot találtak fel a növények kezeléséhez, amely fluoreszkál a sötétben, magyarázta Kun Richárd. Több összetevője van: növényi olajok, gyógynövények és a fluoreszkáló anyag, amelyek mentesek a génmanipulációtól, és teljesen ártalmatlanok a környezetre és magára a növényre is.

A világító virágoknak már történelme van

Az áttörést magyar biológusok érték el a kilencvenes években, létrehozva az első szimbiótát, de finanszírozási problémák miatt nem tudták folytatni a kutatásokat.

A 2000-es években is több kísérlet folyt, amerikai fiatalok például szentjánosbogár génjét ültették dohánypalántába, az Európai Unió azonban betiltotta a génmanipulált növények importját.

Egyelőre csak tudományos kísérletek

Orlóci László, az ELTE Füvészkert igazgatója szerint ezek a kutatások tudományos kísérleteknek foghatók csak fel, gyakorlati hasznuk egyelőre nincsen.

A világító növények ugyanis nem képesek akkora fényt kibocsátani, hogy meg lehessen velük oldani a közvilágítást úgy, hogy a közbiztonsági előírásoknak is megfeleljenek.

Orlóci László arról is beszélt, hogy gyakran ezek a növények hosszú távon nem életképesek a természetben. Azt sem tudjuk még, hogy a beültetett gén hogyan fejlődik tovább a növényben, és ha a természetben tovább terjed, milyen galibát okozhat.

Hozzátette: esztétikai célból – ha nem élelmiszerről van szó – különböző anyagokkal megengedhető a növények kezelése, bár az sem biztos, hogy ez genetikailag nem változtatja meg a növényt, hiszen nagyon sok kémiai és biológiai anyag okozhat hosszú távon genetikai változást.