A préri növények hónapokon keresztül díszítik a kertet, odacsábítják a hasznos madarakat, szépek és nagyon egyszerű a gondozásuk.

Évente 3-4-szer gyomláljuk ki az ágyásokat, ne kapáljunk, mert azzal megsérthetjük a növények gyökérzetét.

Februárban, amikor kihajt a krókusz, minden olyan fűfélét és évelőt vágjunk vissza 5-10 cm-esre, amelyeket szabad nyírni, majd a nyesedéket takarítsuk el.

Ültetni április és október között lehet, a talaj típusától függően válasszuk ki a megfelelő fajokat. Az első év kivételével nem szükséges az öntözés és trágyázásra nincs szükség.

A préri növények gyökere mélyre hatol a talajba, ezért el tudják látni magukat csapadékkal. A sok hasznos állatnak köszönhetően, kártevők alig vannak. A csupasz csigák nem szeretik a kavicsos burkolatot, ezért távol maradnak. Téli védelemre nincs szükség, ha késő ősszel visszavágtuk a növényt.

A pillangók, méhek, vadméhek, dongók és az éjjeli lepkék otthon érzik magukat a préri kertben. A nektárgyűjtők kihasználják, hogy könnyen hozzáférnek a virágokhoz és kihasználják az őszbe nyúló virágzási időszakot.

Majd megérnek a virágok magjai, melyek csapatostól csábítják a kertbe a madarakat.

A préri kertben az évelőknél nem kell átültetést vagy tőosztást alkalmazni, csak hagyni kell nőni, ahol elültettük.

A füvek közül csak a japán díszfűnél kell két-három évente tőosztást végezni.

Tavasszal a hagymás virágok nyitják meg a szezont. A magas évelők, az alacsonyabb, valamint a magról szaporodó növények és a talajtakaró évelők keveréke feleslegessé teszi a részletes beültetést.

A préri növények a laza, vízáteresztő talajt szeretik. Mivel a teljes ágyfelületet kb. 9-10 cm vastag kavicsréteg takarja, a gyom nem nő. Kéregmulcsot nem ajánlott használni, mert a lebomlása során sok nitrogént elvon a füvektől és az évelőktől, erre pedig a növényeknek szükségük van. Mivel nem trágyázzuk, az ásványi mulcs vagy a növények februári visszavágása során keletkező aprított nyesedék az ideális.