Jump to content

“Újság hasunkba - hideglelés pokolba!”

2018. 01. 07. 15:57

A cseresznyét alig van gyerek és felnőtt, aki ne szeretné. Gyermekkorunkban minden tavasszal eljött a cseresznyemag csata ideje. Kit érdekelt, hogy belül apró kukac húzódott meg, csak tömtük magunkba és a magjával valóságos kis ütközetet vívtunk, vagy csak úgy köpködtük a levegőbe.

Cseresznye - Prunus subg. Cerasus -  néven leggyakrabban a vadcseresznyefát (Prunus avium), illetve annak valamely termesztett változatát, vagy annak csonthéjas gyümölcsét értik. Az alnemzetséget az különbözteti meg a Prunus nemzetség többi képviselőjétől, hogy virágai nem magányosan állnak, hanem 2–5 tagú csomókba tömörülnek, sima héjú termésén pedig csak igen sekély barázda található, vagy semmilyen.

A cseresznye nagyon jól tűri a hideget, virágai mínusz négy fokon fagynak el. Közepes víz, hő és fényigényű gyümölcs. Gyökérzete kiemelkedően levegőigényes. Amikor cseresznyét telepítünk, ezeket a szempontokat vegyük figyelembe.

A cseresznyét hazánkban, vagy vadcseresznyére, vagy pedig sajmeggyre szemzik.

A vadcseresznye hosszú életű igen erős növekedésű, de későn termőre forduló és nem kedveli a meszes talajt.

A sajmeggy kevésbé erős növekedésű, mégis ha kedvezőek a körülmények számára termete hasonló lesz, mint a vadcseresznyének. Hasonlóan nem bírja a meszes talajt, mint a vadcseresznye és igyekezni kell a jó tápanyag és víz ellátására.

Már az első tavaszi, koronaalakító metszésnél nagyon fontos, hogy a vezérvessző alatt előtörő erős vesszőt eltávolítsuk, mert különben ikerágas koronánk lesz. A fiatalkori metszés egyébként meghatározza a fa termőképességét, mert ilyenkor kell elérnünk, hogy szellős, de nem ritka korona jöjjön létre. Idősebb korban is szükség lesz a korona metszésére, mert a termőrészek idővel elöregednek, és ezeket meg kell 3-4 évenként ifjítani.

A gyümölcsöket a kocsányukkal együtt, de a termőrész nélkül kell a fáról leválasztani. Aki a termőnyársat letöri, az egyúttal már a jövő évi termést is leszüretelte! A fáról minden gyümölcsöt le kell szedni, mert a "kukacosodást" okozó cseresznyelégy a fán maradó gyümölcsök útján terjed, és ezek a gyümölcsök terjesztik a moníliát is!

A cseresznye kiválóan tisztítja a vért, így több ízületi problémánkra is megoldás lehet. Vérünkön keresztül a bőrünket is tisztítja. A gyümölcs rendszeres fogyasztására helyreáll a szervezet hormonegyensúlya. Nagy mennyiségben tartalmaz C- és B vitamint, káliumot, kálciumot, foszfort, cinket, magnéziumot. Emellett rengeteg nyomelem van benne, amelyek segítik az emésztő, - és immunrendszerünket.Általános szabály, minnél sötétebb a cseresznye, annál magasabb arányban tartalmaz ásványi anyagokat.Magas viztartalma miatt kiváló vesetisztító.

Fogyaszthatjuk nyersen, befőttként, fagyasztva, vagy aszalva.

Entz Ferenc, a szabadságharc tudós orvosa és egyben pomológus viszont így ír:  "Senki se tudja a gyümölcs értékét jobban megítélni, mint a kofa; de semmiféle cseresznyét sem fizet az oly jól meg, mint a kis májusi cseresznyét, s egyiket sem becsüli meg annyira, mint ezt. Hol szemenként, hol pálcikára kötve adja, hol pedig aprócska fűzetekben árulgatja méregdrága pénzen."

(Forrás: oazis.hu)