Jump to content

A mindent kibíró

2017. 08. 05. 09:21

Az óriás yukka - Yucca elephantipes - pálmaliliomként is ismert. A vele ellentétben ugyan szárat nem növesztő, de különben kinézetében hasonló, és hatalmas virágzat nevelésére képes rokona, ami kerti díszként már nálunk is régóta közkedvelt

Az óriás jukka a manapság nagy divatja mindenekelőtt egzotikus megjelenéséből adódik. A korábban még csak egy törzses, napjainkban azonban gyakran már több törzses, különböző törzsmagasságú, valamint  többfelé elágazó törzsű levélüstökös, terebélyes formájában, valóban szinte páratlan különlegességszámba megy. Mindenféle méretben kapható  viszonylag kis tartóedénybe, de akár már dézsába, ládába is, egészen laza tőzeges földbe, illetve keverékbe vagy csak tiszta tőzegbe ültetve.

A levelek sötétzöld színűek, kifejezetten hosszúak, kihegyesedők és szívósak. A csúcsuk valósággal szúrós, fölfelé állóak, vagy részben ívesen lehajolnak. Ezek adják a díszét.A levélzet átmérője az 50-100 cm-t is elérheti, és évente 15-20 cm-t is nőhet.

Az igénye minden tekintetben viszonylag könnyen kielégíthető, amolyan "mindent kibíró" növény. Bár kifejezetten fénykedvelő, és ezért nyáron teljesen napos és télen is nagyon világos helyet kíván, azért a szerényebb fényellátottsággal is beéri, csak ilyenkor nyúlánkabbak lesznek a levelei.

Az óriás jukka népszerű és igénytelen szobanövény, a száraz levegőt, és a rendszertelen öntözést jól tűri

.Nyáron gyakran, ősszel ritkábban öntözzük. Télen keveset kell csak öntözni, szinte csak arra kell ügyelni, hogy teljesen ne száradjon ki. Nyáron kéthetente locsoljuk hígított tápoldattal. Biztosítsuk a páratartalmat permetezéssel, ezzel a takácsatkákat is távol tarthatjuk. Arra vigyázzunk, hogy a növény soha ne álljon a vízben.Leveleinek permetezése vízzel, legfeljebb a rájuk rakodó por eltávolítása érdekében szükséges, ugyanis kifejezetten jól tűri, még a nagyobb fokú légszárazságot is. De ezzel távoltartjuk a takácsatkákat is.

Elhelyezésének fő szempontja legyen - minél jobb fényellátásának a biztosítása mellett - hogy az igen markáns, feltűnő megjelenése miatt, magányosan - szoliterként - elhelyezve mutat különösen jól. Ha társítunk mellé mondjuk filodendront, akkor egészen felséges látványt nyújt.

Szaporítása egyszerű. Ha a jukka nem tűnik igazán egészségesnek, vagy csak szaporítani szeretnénk, akkor készítsünk szár- vagy hajtásdugványokat.

Szárdugványról: A szárat vágjuk min. 4 cm-es darabokra. A darabok alsó végét mártsuk gyökereztető hormonba, majd a dugványokat ültessük homok és tőzegmoha 1:1 arányú keverékébe. Takarjuk be fóliával,de úgy, hogy a dugvány ne érjen a fóliához.Miután megjelentek az első levelek (kb. 3 hét) a fóliát vegyük le. 4-5 hét múlva a növényeket ültessük át talaj- alapú virágföldbe.

Hajtásdugványról: Vágjuk le a jukka leveles csúcsát vagy oldalhajtását. Elültetés előtt hagyjuk 1-2 napig száradni. Használjunk tőzeg és durva homok 1:1 arányú keverékét. Ha a gyökérrendszer kialakult, ültessük át a növényt.

(Forrás: fitoland.hu)