Jump to content

Kis lila lepke

2017. 11. 10. 15:45

Brazíliából származó dísznövény, melyet elsősorban különleges lombjáért ültetnek. Madársóska, - Oxalis Triangularis "Mijka" -. Eredeti élőhelye Dél-Afrika, valamint Dél-Amerika szubtrópusi övezeteiben van. Mint azt a botanikai neve is jelzi, a mélybordó levelek háromszög alakúak, közülük emelkednek ki a fehér, illetve rózsaszín, kecses virágok.

Amikor megkaptam, csodaszép lila leveleivel,apró fehér, kissé rózsaszín virágaival teljesen lenyűgözött. Nem is tudtam róla semmit, automatikusan egy világos ablakba tettem. Nagyon szépen mutatott egyedül és később a sok zöld növény között, mint egy kis sziget.

Ültetéséhez, laza szerkezetű, tőzeges virágföldet válasszunk, elhelyezéséhez világos, kellemesen meleg helyet. Az öntözés során járjunk el körültekintően, kerüljük a pangó vizet, mérsékelten öntözzük, nagyjából négynaponta, télen ritkábban. Páratartalomra nem kényes, nem szükséges külön párásítással foglalkozni. Fejlődéséhez tápoldatozást is igényel. Akkor sem kell kétségbeesni, ha elszárad, ugyanis ha rövid pihenőidő után elkezdjük öntözni, újra kihajt.

Felhasználható egynyári növényként, évelőként takarással vagy teleltetéssel, de világos helyen a szobában is megél. A szabadban világos, de lehetőleg félárnyékos helyre ültessük.

Nálam virágzik télen is, bár a szaklapok azt írják, hogy virágzási ideje májustól szeptemberig tart.

Ha kiültetjük a szabadba, késő ősszel, még az első fagy előtt fel kell szedni, vagy takarással kiteleltethető. Jól társítható a hasonló igényű színes virágokkal pl. Begóniával, Pistikével, Tarka vörösbegyvirággal.

Szaporítása könnyű a gumók szétosztásával. Az anyagumó körül rostos szövedékben fejlődött kis gumókkal szaporítjuk.

Lila, vagy mély bordó bársonyos levelei három részre tagozottak. Érdekesség, hogy fény hatására a levelek, mint egy lepkeszárny felemelkednek, s este összezáródnak, mintha elaludnának.. De mindig van egy-két renitens levelecske, ami szeret kíváncsian bámészkodni egész éjjel is.

Szára, levelei a bennük felhalmozódó kalcium-oxalát kristályoktól savanykás ízűek, amint erre a „sósdi” név is utal. Másik két népi nevét (heresóska, lóheresóska) a lóherééhez hasonló alakú és állású leveleiről kapta. Az ókori kelta, illetve germán kultúrában ez a növény volt a szerencse szimbóluma.

(Forrás: hobbikerteszet.hu)