Azt, hogy a hagyma remek élelmiszer, könnyen eltartható és szállítható, az ókor óta tudjuk. Ezt a zöldséget már a sumérok is termesztették. Az ókorban kultikus jelentőséggel bírt, zöldellt Indiában, nőtt a kínai kertekben. Az egyiptomiak egyenesen mágikus erőt tulajdonítottak ennek a növénynek. Az ő számukra a hagyma az örökkévalóságot jelképezte.

Végtelen létre emlékeztette őket, a piramisokban és egyes sírok belső falain a régészek hagymát ábrázoló freskókat találtak. A szarkofágokba is sok esetben került egy kis örökéletet biztosító zöldség. Pl. IV. Ramszesz múmiájánál is találtak hagymát.

Gyógyító erejét is korán felismerték. Szív és ízületi problémákat, látást, emésztést gyógyítottak hagymával, hiszen a hagyma egyfajta antibiotikum, nyugattó hatással bír, csökkenti a koleszterin szintet és gyulladáscsökkentő hatása is van.

A hazai kínálatra néhány fajta a jellemző: lila, vörös, gyöngy, mogyoró, sonka, fehér, póré és az újhagyma mellett a snidling és a fokhagyma. Legújabban pedig kora tavasszal a természetben gyűjthető medvehagyma, amelynek íze a fokhagymára emlékeztet, de a belőle készült mártás vagy a leves inkább a spenótra.

A hagyma segíti az emésztést, jó a megfázásra, hörghurutra és az asztmára, sőt még csontritkulásra is kiváló. Nem véletlen, hogy nagyszüleink hagymalevest adtak a köhögésre és a náthára.

A kutatások szerint a bennük található flavonoidok a szív és érrendszeri betegségekkel szemben védelmet nyújtanak, rendszeres fogyasztásuk pedig csökkenti a daganatos betegségek kockázatát.

A hagymából készült ételek tárháza végtelen. Önállóan is készülhet belőle finom étel, de sok ételnek egyszerűen elengedhetetlen alapanyaga. A sokféle hagymaleves pl. szinte minden nép konyhájában szerepel.

A magyar ételek többsége szinte elképzelhetetlen hagyma nélkül. Nem hiányozhat a húslevesből, a raguból, pörköltből, salátákból. A gyorséttermek kedvelt fogása a rántott hagymakarika is népszerű lett. Talán mondhatjuk, hogy a hagymákat csak a desszertekhez nem használjuk, csak lekvárt készítünk belőle.