A nyüvek a répába fúrják magukat és ott barnás járatokat vájnak. A védekezésre egyszerű a megoldás. A sárgarépát sűrű hálóval vagy fátyolfóliával fedjük le. A védőhálót lazán rakjuk a növény fölé vagy építsünk ketrecet rövid karókra. A takarót ássuk a földbe, hogy a májustól rajzó nőstények ne találjanak bejáratot.

Fonálférgek több fajtája okozza a növény idő előtti pusztulását, és az apró gumóképződést. Csak ellenálló fajtákat termesszünk.

A burgonyavész olyan gombabetegség, amely különösen meleg, párás időben okoz barna foltokat a leveleken. Ezek terjednek, a levelek megfeketednek, végül elrothadnak.

Gumóvarasodás a burgonya felületén varas foltokat okoz. Megelőzésként dolgozzunk a talajba istállótrágyát, száraz időben locsoljunk és ellenálló fajtákat termesszünk.

Gumórothadások, a száraz és a nedves vagy bűzös rothadások kórokozói különfélék, de valamennyi a raktárban okoz rothadást. Főként a nedves és a sérült gumókat károsítják.

Szártő-rothadás esetén a baktérium által fertőzött burgonya szára alul feketedni kezd és elhal. A már kifejlődött gumókra is átterjedhet a betegség. A fertőzés a beteg burgonyától indul, ezért a vetőburgonyával legyünk körültekintőek. Az elfertőzött töveket mindenképpen szedjük ki.

A vasfoltosságnál a burgonya héján vörösesbarna elváltozások figyelhetők meg. Ha felvágjuk, kör alakú hullámvonalszerű rajzolat látszik.

Lágyrothadás, ez a baktériumos eredetű betegség a vaj és a karórépán puha, rothadó foltokat okoz. A rossz vízelvezetés és a vetésforgó hiánya elősegíti a terjedést. Ha nehéz talajon szeretnénk a fenti növényeket termeszteni, készítsünk magasított ágyást.

Pasztinák-rothadás esetén a gyökérnyakon vörösesbarna foltok jelennek meg, amelyek gyakran a gyökér belsejébe hatolnak és rothadást okoznak.