Az üres tojáshéjakat mossuk ki, majd tegyük ki a szabadba egy tálcára, hogy kiszáradjanak (jó ötlet a még meleg sütőben szárítás is, hidegebb időszakban). A kiszáradt tojáshéjat gyűjtsük össze egy dobozba, majd idővel tegyük őket egy üres zárható zacskóba és fakanállal, vagy sodrófával törjük össze apró darabokra.

Végül dolgozzuk be a talajba az apróra zúzott héjat, vagy szórjuk ki a növények töve köré. A tojáshéj remek kalcium forrás, de emellett foszfort, káliumot és nitrogént is juttat a talajba. Ne feledjük, a tojáshéj lebomlási ideje környezettől függően 4-6 hónap, tehát érdemes előre gondolkodni, hogy valóban hasznos legyen növényeink számára.

A tojáshéjat szórhatjuk a komposztra is, vagy a teraszra szánt balkonnövények cserepébe a virágföldbe keverve is hasznos. A tojáshéj nem csak ásványi anyagokat biztosít a növények számára, a levegősé is teszi a talajt, ezáltal jobb lesz a talajszerkezete és vízelvezető képessége.

Amennyiben új növényt ültetünk a kertbe, az ültető gödör aljára is szórhatunk egy kevés tojáshéjat, de a már kiültetett paradicsompalánta köré is szórhatunk belőle, hiszen a paradicsomnak nagy a kalcium igénye. Mivel a tojáshéj lassan bomlik le, érdemes egy nagyobb adagot, ősszel és tavasszal is beásni a talajba, így folyamatos tápanyag utánpótlást biztosítunk a nyári növények és zöldségek számára.

Gyermekünkkel együtt készíthetünk mini kertet, ehhez a feltört tojáshéj alját óvatosan fúrjuk át, töltsük meg virágfölddel, majd szórjunk bele vetőmagot. Később a kikelt palántákat kiültethetjük a kertbe a tojáshéjjal együtt. A tojáshéj a csigák ellen is hatásos, szórjuk a növények töve köré, mivel a csigák nem tudnak ezen átmászni, máris védelmet biztosítunk növényeiknek.

Az összetört tojáshéjat a madarak is előszeretettel csipegetik, így pótolva a kalciumot, de ebben az esetben is nagyon fontos hogy a tojáshéjakat fertőtlenítsük, pl. sütőben, és csak ezután juttassuk ki a madaraknak.