Nagyvirágú ibolya

Évelő növény, rövid gyöktörzse és tőállású levélrózsája van. Szára és a levelei hosszúak, 10-15 cm-t is elérhetik. A levelek szív alakúak, tompa csúcsúak, eléggé szélesek. Virága elérheti akár a 30 mm nagyságot, csészelevelei széles lándzsásak, a szirmok tojásdadok, világos-ibolya színűek, a párta torka fehér.

Közönséges salátaboglárka

Évelő növény, legfeljebb 20 cm magas, gyökérágai gumósan megvastagodtak, szárain levélhónaljban apró sarjhagymák képződnek. Vese vagy szív alakú levelei hosszú nyelűek, a hosszú kocsányon nyíló virágok magánosan ülnek. Termése gyakran csökevényes. Üde erdőkben, főleg gyertyános-tölgyesekben, ártéri ligetekben fordul elő. Egész Európában elterjedt, kivéve a kontinens legdélebbi és legnyugatibb területeit. Rokon fajok Kis-Ázsiában, Afrikában és Közel-Keleten találhatók.

Tazettanárcisz

A növény az amarilliszfélék családjába tartozik. Ez a nemzetség mintegy 40 fajt foglal magába, melyek többsége a Földközi-tenger mellékén és Európában honos. A nárciszok virága érdekes felépítésű. A lepel forrt, hosszú csövű, a cimpák csillagszerűen szétállnak, tövüknél cső vagy gyűrű alakú melléklepel található. Jellemzői a 7-8 virágú ernyővirágzat, a virágok hosszú kocsányúak. Különböző színű fajtáit gyakran ültetik kertekbe.