Fontos, hogy tavasszal virágzó növényeket még az előző évben, időben ültessük ki, hogy a hideg beálltáig jól begyökeresedhessenek.

Az augusztus- szeptemberben ültetett tulipánok, íriszek, nárciszok, jácintok, stb. ha jól telelnek, februártól már megmutatják szépségüket. De ha megfeledkezünk a kiültetésről és egy zacskóban hevernek, a tápanyag és víztartalékukat hamar felélik.

Október végén, november elején még kiültethetjük őket a szabadba, de a talaj átfagyását szalmaréteggel, gallyakkal akadályozzuk meg. A még később előkerült hagymákat kis cserepekbe ültetve hűvös, fagymentes helyen tároljuk. Fejlődésük korlátozott, de nem pusztulnak el.

A hagymások többsége díszkertben 3 évig is a helyén maradhat, de ha összesűrűsödnek, akkor ássuk ki és ültessük szét őket. Gyepfelületen is szépen mutatnak a hagymások, de csak akkor, ha virágos rétet alakítunk ki, ahol a füvet ritkán nyírjuk. Ha gyakori a fűnyírás, akkor csak nagyon korán virítókat ültessünk a fű közzé.

Nem lehet a hagymásokat elültetni, aztán magukra hagyni. Ahhoz, hogy szépen virágozzanak, káliumtrágyára van szükség, elvirágzás után pedig meghálálják, ha folyékony trágyalével megöntözzük.

A talaj mindig legyen nedves, de sosem legyen vízpangás, mert a hagymák elrohadnak.

Elvirázást követően a lombot ne távolítsuk el, mert az abban zajló asszimiláció biztosítja a következő évi bimbóképződést. Csak a sárgult leveleket vágjuk le. A hagymák mindig kisebbek lesznek, és végül akár el is tűnnek.

Az érzékenyebb hagymásokat, gumósokat (dália, kardvirág), a fagyveszély miatt ki kell szedni a talajból. Közvetlenül az első fagyok előtt szedjük ki őket, szárítsuk és tisztítsuk meg, és a következő tavaszi ültetésig fagymentes, hűvös helyen tároljuk.

Gond, hogy a lakás, garázs túl meleg a hagymások számára, a kinti kamra pedig hideg számukra. A hagymákat, gumókat megfelelő csomagolás után tegyük jutazsákba vagy ládába és tegyük a vízvezeték fagymentes aknájába.