A burgonya (Solanum tuberosum)- családias nevén: a krumpli , tájnyelvi nevén krumpedli, kolompér, kompér, kolompír, korompér, krompér, grulya, földialma, svábtök vagy pityóka (Erdélyben).- egyike a legnépszerűbb táplálékunknak. A gumója sok szénhidrátot, C- vitamint, esszenciális aminosavakat és ásványi anyagokat tartalmaz.

A burgonya tápanyagigényes növény, csak akkor képes az elvárt nagyságú termés előállítására, ha a tenyészidő folyamán a mindenkori igényének megfelelően rendelkezésére áll a szükséges, könnyen felvehető tápanyag és víz.

A burgonya laza szerkezetű, légjárható, 30-35 cm mélységig megmunkált, rögmentes ültetőágyat igényel. A burgonyának viszonylag gyenge, fejletlen a gyökérrendszere, ezért már a talaj felső rétegének kedvezőtlen állapota is jelentős terméscsökkenést okozhat. A tömörödött, kellően fel nem lazított talaj nemcsak a termés nagyságát csökkenti, hanem a gumók is deformálódhatnak, a héj parásodása is zavart szenvedhet, ami rontja az eltarthatóságot

A tavaszi talajmunkákat úgy kell végezni, hogy a talaj nedvességtartalmát megőrizzük, hogy minél kevésbé mozgassuk meg (tavasszal tilos a tárcsa használata). A burgonya kb. 15 cm mélységű, rögmentes ültetőágyat igényel. A sikeres burgonyatermesztés elengedhetetlen feltétele az egészséges, jó minőségű, nagy biológiai értékű vetőgumó. A burgonyát olyan mélyre szabad ültetni, hogy a gumó felső része éppen az eredeti talajfelszín alatt helyezkedjen el. Olyan talajokon, ahol nagyobb a kiszáradás veszélye, 2-3 cm-rel mélyebbre lehet ültetni a burgonyát, hogy elegendő nedvesség legyen a csirázáshoz.. A burgonya sortávolsága 75 cm.

A burgonyát bakhátasan termesztjük, a gumóknak pontosan a bakhát középvonalában kell elhelyezkedniük, különben nem tudjuk elkerülni a későbbi taposási károkból, a bakhát kopásából eredő gumósérüléseket, a felszínre kerülés miatti gumózöldüléseket. Amikor a burgonya szára 20-25 cm hosszúságúra nő, fel kell töltögetni és ezt a műveletet még háromszor meg kell ismételni

(50–90 cm) magasra növő, lágy szárú növény. A föld feletti rész szárcsomóiból nőnek a hajtások és levelek, a föld alattiból a gyökerek és a tarackok. A tarack (sztóló) csúcsának megvastagodásából alakul ki a gumó (ággumó).

Termesztésben egyéves, de természetes élőhelyén évelő, gumójával áttelelő növény. Tavasszal a gumó rügyeivel újrafejlődik a bokor. Amíg meg nem gyökerezik, a rügykezdeményt és a belőle fejlődő 6–12 hajtást a gumóból látja el tápanyaggal. A legszebb gumókat hűvös, csapadékos vidéken, laza szerkezetű, humuszban gazdag talajon fejleszti.Általában idegenmegporzó növény.

A keményítőn és a C- vitaminon kívül még fehérjét és B- vitamint is tartalmaz. Kis mennyiségben A, - és K- vitamin is található benne. Tárolásánál csak arra kell vigyázni, hogy ne fagyjon meg, mert ebben az esetben megfekélyesedik.

Sokféle betegség ellen kell védekezünk. Vannak növényi és állati kártevői is.