Jump to content

A gazdálkodás sikere - 1.rész

2017. 05. 07. 11:43

Ritkán gondolunk bele – vagy nem is tudunk róla –, hogy a napjainkban a köztermesztésben lévő növényfajták genetikailag nagyobb terméspotenciállal rendelkeznek, mint amit évről évre betakarítunk. Az intenzív növénytermesztési technológiák elterjedésével megnőtt a műtrágyák, növényvédő szerek, gyomirtók, talajfertőtlenítők, érésgyorsítók és egyéb vegyszerek használata, amelyek pozitív hatásaik mellett a talajok elsavanyodását és a talajélet felborulását is magukkal vonták – különösen a szármaradványok lebontására és a levegőben lévő nitrogén megkötésére képes baktériumok száma csökkent le drasztikus mértékben.

A hasznos baktériumok visszaszorulásával nem bomlanak le megfelelően a gyökér- és szármaradványok, elszaporodnak a kórokozó gombák és más káros szervezetek, a talajélet degradációjával pedig a talaj humusztartalma (és egyben termékenysége) is csökkenésnek indul.

Régen, bár lehet nem ugyanezeket a magokat vetették eleink, hiszen manapság annyi hibrid és F1 jelzésű vetőmaggal találkozunk az üzletekben. Ezek a kultúrák több odafigyelést igényelnek, mint azok a magok, melyeket nagyanyáink összegyűjtöttek és cseréltek egymás között. Mert már ők is tudták, hogy ugyanazokat a magokat, ugyanabba a földbe belevetni értelmetlen, hiszen a terméshozam jóval kisebb lesz.

Különböző praktikákat tudtak gyomirtó és permetezőszer híján, mellyel egészséges terméseket szedhettek. Lehet nem voltak olyan hatalmasak, de egészségesek és télállóbbak voltak.

Tudták, hogy a talajfertőtlenítésnek mekkora szerep van, mert a talajban többféle kártevő (drótféreg, cserebogár pajor, lótücsök, stb.) él és szaporodik. Ezek roppant falánkak és különösen tavasszal minden, zsenge növényi részt megrágnak, tönkretesznek. Ezért ezt a műveletet rábízhatjuk a körömvirágra és a büdöskére. Ez utóbbi nem hiányozhat egyetlen biokertből sem, a gyökeréből áradó antibakteriális tiofének nemcsak a férgeket, hanem az egyéb ártó szándékú, szemmel láthatatlan útonállókat is likvidálják. Éppen e tulajdonsága miatt nem szabad büdöskét ültetni a hüvelyes növényeink  bab, borsó közelébe, medicinája molesztálná a pillangósok gyökerén serénykedő hasznos, nitrogénmegkötő baktériumokat is.

A legelterjedtebb bio-talajfertőtlenítő a zöldtrágyaként is népszerű fehér mustár. A gyökereivel olyan anyagokat választ ki, amik a földben elgázosodnak, szétterjednek, utolérik és kiirtják a legagresszívebb férgeket, beleértve a csimaszt is. Ezenkívül talajlazító szerepe is van. Illetve a lekaszált szalmáját használhatjuk talajtakarónak is. Amúgy van egy közmondásféle, miszerint a túl gondos gazda árt a jószágának, mint az a kertész, aki irgalmatlanul kitépázza birodalmából az utolsó szál gyomot is, a közönséges gyermekláncfű láttán ásót ragad. Úgy látszik, még nem hallotta, hogy ennek a  kis gyomnak a levele és a sokat átkozott karógyökere fontos gyógyító anyagokat tartalmaz. Neves kutatók megállapították, hogy hajszálgyökerein olyan fonalgombák tenyésznek, amelyek felfalják a rettegett növényhervasztó fuzáriumgombákat. Hasonló, bár lényegesen gyengébb hatása van a salátának és a parajnak.

(Forrás: hobbikerteszet.hu)