Jump to content

A gazdálkodás sikere - 2.rész

2017. 05. 10. 11:45

Tavasz végén a legfőbb problémánk a levéltetvek elszaporodásával akad. Ezek a kis nedvszivogató állatkák rengeteg fejfájást okoznak. Táplálkozásuk során mézharmatot, édes váladékot választanak ki, amit a hangyák megtalálnak, és előszeretettel fogyasztanak. Ha bármilyen növényen erős hangyavonulás figyelhető meg, azon nagy valószínűséggel megtalálhatók a levéltetű- telepek. De méhek vagy darazsak is látogathatják a bőséges mézharmatot. Sőt éjszakánként a katicabogarak is szívesen látogatják.

Gyakori, hogy a ragadós mézharmatra fekete színű gombabevonat telepedik: ezt nevezik korompenésznek. Mézharmatot más kártevők (pl. pajzstetvek) is termelnek.A sárga szín vonzza a levéltetveket. A sárga színre való érzékenységén működik a sárga ragacsos színcsapda: sárga színű, tartósan ragadós felületű lapok, melyeket a növények lombjára javasolt kifüggeszteni. Már akkor jelzi a levéltetvek jelenlétét, amikor a növényen még nem vesszük észre meghúzódó egyedeit. Sokféle praktikával találkozhatunk, mellyel távol tarthatjuk ezeket a zsiványokat (mosószappanos víz, cigaretta csikk ). Egyik ilyen jól bevált gyakorlat a zsurló, vagy a fehér ürömből készült főzet.

A következő “tábornokunk”  maga a csalán. Ahol ez a növény megtelepszik, ott a talajban bőségesen van nitrogén. A csalánlevelet lehet hasznosítani a növényvédelemben, mert ha rápermetezzük a nővényekre, akkor azoknak a bőrszövete megvastagodik, a gombabetegségek nehezebben telepednek meg rajtuk és a kártevők is nehezebben tudják átszúrni. 5 liter víz, fél kg nővényi drog, 48 óra áztatás. Tegyünk bele káposzta levelet is, mert például a paprika meghálálja. Leszűrés után kapunk 1 liter 10 % -s koncentrátumot. feltöltjük 9 dl vízzel és jöhet a permetezés.

A trágyalevet mi magunk is készíthetünk, csak egyetlen dologra figyeljünk, ne kerüljön bele növekedést gátló növény vagyis, lestyán, petrezselyem, fehér-és fekete ürüm. Minden alkalommal hígítsuk és vegyük figyelembe a trágyázandó növény életkorát.

A rebarbara és a torma leveléből külön vagy vegyesen is készíthető trágyalé, amelyekkel megakadályozhatjuk a káposztaféléknél a gyökérgolyva fertőzést.

Vannak növények, melyek rossz hatással vannak szomszédaikra, így tehát kíméljük meg magunkat a bosszúságtól. Ilyen például a saláta. Ki gondolná, hogy ez az egymás közelségét nagyon kedvelő növény kifejezetten utálja a petrezselymet, míg a karalábéra jótékony hatással bír?

A paradicsom és a bazsalikom kedves szomszédok, hiszen a fűszernövény megvédi a paradicsomot a vándorpoloskától.

A babot és a borsót soha nem ültetjük egymás közelében, mert közös a kártevőjük és azonos a betegségük is. Mint, ahogy a burgonyát sem vetjük a paradicsom közelébe, de még a helyére sem, ahol a megelőző évben volt. Miért is adnánk terülj-terülj asztalkámat a kártevőknek!

Minden sárgarépasorba, azzal együtt vessük el, segíti a répa növekedését. A sorok zártan egyenletesen nőnek, nem dőlnek el. Már a duzzadó, csírázó magvak hatnak egymásra, kölcsönösen elősegítik a jobb fejlődést és a növények tartós egészségét.

Zellert abba a sorba vessük ahová később a káposztát fogjuk ültetni. A már fejlett zeller a káposzták mellet marad, távoltartja a káposztalepke hernyóit.

(Forrás: hobbikerteszet.hu)