Edényes, cserepes növények az egész vegetációs időszak alatt ültethetők. Ültetési idő általában a tavaszi fagyok elmúltával május végéig, június elejéig terjed, de nyugodtan elültethető bármilyen edényes növény tuja fenyő, évelő, fűszernövény, díszfű, cserje ... ezen idő után is.Az őszi ültetési idény augusztustól a fagyokig tart. Gyümölcsfák esetében előnyösebb az őszi ültetés, kivéve az őszibarackot és a diót, melyeket mindenképpen tavasszal, a rügyfakadás előtt ültessük.

Az ősszel ültetett csemeték gyökerei már ősszel és a tél folyamán hegedni kezdenek, és megkezdődik az új gyökerek fejlődése is. Tavasszal, a nedvkeringés megindultakor a fa már majdnem zavartalanul fejlődik. Előny az is, hogy őszi ültetés esetén a gyökerek a téli nedvességet jobban hasznosítják.

Az őszi telepítés ideje október vége és november, amikor a lomb már lehullott a csemetékről és fagyveszély még nem áll fenn. Fagyott talajba ne ültessünk, mivel a fagyott föld göröngyei között a hideg levegő akadálytalanul mozoghat, így a csemeték gyökerei télen rendszerint elfagynak.

A szabadgyökerű csemeték (ribizli, szőlő, és a gyümölcsök) esetében minden alkalommal tegyük a növényt néhány órára, vagy ha lehet, inkább egy éjszakára vízbe, hogy a gyökerek megduzzadjanak. Ültetés előtt vizsgáljuk meg a gyökérzetet, a sérült, törött, szakadt részeket egyenes metszéssel, roncsolás nélkül, éles ollóval vágjuk le. Figyelni kell arra, hogy a föld szorosan vegye körül a gyökérzetet. Ezt az ültetés utáni kettős iszapolással és az iszapolás utáni tömörítéssel érhetjük el.

Nem fontos megtrágyázni a növényeket az ültetéskor! Ha mégis ezt tennénk, akkor Fontos, hogy az ültetőgödörbe tett szerves trágya, tápanyag ne érintkezzen közvetlenül a gyökérzettel. A földdel összekevert szerves trágyát mélyebbre tegyük, ahol még nincs gyökérzet, de egy év múlva már ott lehet, a földdel összekevert trágya fölé helyezzünk egy vékony tiszta földréteget.

Vigyázni kell az esetleges műtrágya kiszórásával ! Inkább ne alkalmazzuk. A legfontosabb az öntözés! Olyan mélyre ültessük a növényeket, amilyen mélyen az eredeti helyén a talajban volt. Ez a gyökérnyaki részen az elszíneződésből jól látható.

A konténeres ültetés jár a legkevesebb roncsolással. Kiemeljük a növényt a tároló edényből, a körbenőtt gyökereket kicsit lazítsuk fel. Ha nagyon összenőtt a gyökérlabda, éles késsel 3-4 darabba vágjunk bele, alulról fölfelé. Ez bár drasztikusnak tűnik, hisz megsebezzük egy életerős növény gyökérzetét, de szükséges, mert az új gyökérzet a vágásoknál keletkezett elágazások mentén fog kialakulni.

A gyökércsomagolt növényeket a legnagyobb körültekintéssel válasszuk.  Ezeket szabad földben termesztik, majd kitermelik. A kitermelés során egyszerűen elvágják a gyökereket, majd valamennyi földlabdával jutazsákba csomagolják és kamionok hozzák a raktárakba, hogy az áruházak tavaszi/őszi kínálatában megjelenjenek. Ha túlélik a szállítást, raktározást, mozgatást, és megvesszük, rendszerint már az utolsó tartalékaikat is felélték. Legtöbbször örökzöldekkel, tujákkal, fenyőkkel találkozhatunk gyökércsomagolt növényként.