Jump to content

Levéltetvek és egyéb gonoszságok - 1.rész

2017. 06. 19. 08:43

Többször emlegettem már a növényeinkre leselkedő állati kártevőket. Szenteljünk most egy kis időt ezek megismerésére, hogy hatékonyabban tudjunk küzdeni ellenük. Elsőként vegyünk néhányat, melyek szobanövényeinket károsíthatják, vagy akár a kipusztulásukat is okozhatják.

Itt van például a sokak által rettegett levéltetű. Ezek kiirtása nem azért bonyolult művelet, mert nincs rá hatékony kezelési mód, hanem mert általában akkor támadnak, amikor tél van.Ilyenkor a növényeinket nem tehetjük ki az udvarra, míg megpermeteljük őket és olyan védekezési módszert kell találnunk, amely kellően hatékony, de sem a mi, sem az állataink egészségére nem jelent veszélyt. A zuhanyoztatás lehet egy egyszerű módszer, de sajnos nem szokott teljes sikerrel járni. És persze vannak növények, melyeket nem olyan egyszerű mozgatni sem. Ezért inkább javaslom, a bio készítményeket, melyeket a szaküzletekben többféle növényre javasoltan megvásárolhatunk.

A levéltetvek általánosan ismert kellemetlen növényi kártevők. Társasan, telepekben élő lassú állatok, főleg a lombozaton telepednek meg, majd szájszervüket a szövetekbe juttatva szivattyúzzák ki a növényi nedveket. Ennek következtében a növényi rész deformálódik, torzul, anyagcserezavarok lépnek fel. Testhosszuk általában 2–3 milliméter. Minden fajnak van szárnyas és szárnyatlan alakja is. A szárnyas levéltetveknek két pár szárnyuk van. Szájszervük szúró- szívó.Többnyire különösebb rendszer nélküli csoportokban élnek. Táplálékuk számos növény rügyeinek, friss hajtásainak, leveleinek édes nedve. Szekrétumuk, a nagy cukortartalmú mézharmat sok apró állat kiegészítő tápláléka. Egyes hangyák nemcsak összeszedik a mézharmatot, de meg is „fejik” a levéltetveket, mások pedig egyenesen szimbiózisra lépnek velük: őrzik, terjesztik a levéltetveket.Ősszel párzanak. A nőstények párzás nélkül is szaporodnak szűznemzéssel tavasszal és nyáron. A nyári családalapító anyák (meg nem termékenyített nőstények) egy-egy napon legfeljebb 20 utódot tudnak a világra hozni. Sok növénybetegséget, így például vírusokat terjesztenek (vírusvektorok).

Az alig észrevehető pajzstetvek hosszú időn keresztül súlyosan károsíthatják szobanövényeinket, ezért a pajzstetű elleni védekezés fontos feladat növényeink egészségének megőrzése érdekében.

A pajzstetvek (Coccoidea) apró, 3-5 mm nagyságú rovarok, amelyek a levelek fonákján, levélhónaljakban és zsenge hajtásokon élősködnek. A szájszervüket a növényi szövetekbe fúrva azok nedveit szívogatják. Ezzel amellett, hogy elcsúfítják növényeinket, le is gyöngítik azokat. Ha egyszer tömegesen megtelepedtek növényeinken, nehezen elpusztíthatók. A legtöbb pajzstetűfaj ragacsos váladékot, úgynevezett mézharmatot választ ki, amely bevonja a növények leveleit és szárait. Ezen a bevonaton azután könnyen megtelepszenek a penészgombák, (korompenész), ami tovább gyöngíti a pajzstetvek sanyargatásától már egyébként is legyengült gazdanövényt.

A fiatal pajzstetvek kezdetben csaknem olyanok, mintha parányi atkák volnának, s eleinte még elég mozgékonyak, lassan mászkálnak hat rövid lábacskájukkal. A megtámadott növény könnyen felismerhető a fehér, gyapjas, vattacsomókhoz hasonló védő viaszburokról – amely alatt a tetvek szívogatnak – és a fekete, koromszínű rétegről.

(Forrás: hobbikerteszet.hu)