Melyik évszakban érdemes elkezdeni?
A gyümölcsfák többségét augusztus végétől az első komolyabb fagyokig telepítik. Ősszel a talaj melegebb és nedvesebb, így a gyökérnövekedés, a növény megkapaszkodása sikeresebb lehet. A levegő hűvös, a párologtatás visszafogott, tehát kisebb a kiszáradás veszélye is. Az ősszel ültetett fa jelentőset fejlődik a következő évben. Azonban tavasszal ültetik a fagyra nagyon érzékeny kajszit, az őszibarackot és a mandulát.
Fajtaválasztás kérdése.
Törekedjünk a minél szélesebb választék kialakítására: ültessünk többféle gyümölcsöt, és az egyes fajokon belül többféle érésidejű, a legjellemzőbb betegségekkel szemben ellenálló fajtákat. A változatos fajtaösszetételben biztosan fog akadni olyan, amelyik az adott évben fellépő kártevő vagy betegség ellen sikerrel védekezik ezzel tehát máris csökkentettük a növény-egészségügyi kockázatokat. A széthúzódó érés pedig biztosítja családunk számára a szinte folyamatos szüretet.
Egyet vagy többet?
Néhány fajtánál nem elegendő a fák saját megporzása, pl. a mogyoró. A várható termés érdekében az ilyen, úgynevezett önmeddő növényekből egyszerre 2-3 példányt vagy fajtát kell telepíteni. Ha különböző fajták mellett döntünk, akkor ügyeljünk rá, hogy virágzási idejük nagyjából azonos időszakra essék.
Ha már tudjuk mit,akkor vágjunk is bele.
Mérjük ki az ültetőgödör középpontját, majd ássunk. Gyümölcsfának 50?60 centiméter mély, és ugyanilyen sugarú gödröt készítsünk. Nagyobb gödröt kell ásni a jellemzően homokos, agyagos vagy erősen tömődött talajokon. Homokon a vízmegtartó képesség növelése érdekében jelentős mennyiségű érett komposztot kell a talajba juttatnunk; a kötöttebb talajokon pedig a vízelzáródást és a fácska megfulladását kell megakadályoznunk a talaj fellazításával, részleges cseréjével. Ásáskor távolítsuk el a talajban talált tarackoló gyomnövények szármaradványait, nagyobb köveket, állati kártevőket. Figyeljük meg a gilisztákat: minél kevesebbet találunk, annál több szerves anyagot kell a talajhoz kevernünk. A gödör aljára tehetünk szerves trágyát úgy, hogy a gyökér és a trágya között legalább 30 centiméter távolság legyen. Állítsunk a csemete mellé karót, amely egyenesen tartja és megvédi a széltől. Az ültetőgödör szélén készítsünk peremet. Ebbe a tányérba hordjunk leveleket, érett komposztot. Ezek az anyagok segítenek a nedvesség megőrzésében; a szervesanyag a vízzel leszivárog a talajba. A csemetét tavasszal intenzíven öntöznünk kell, a tányér a víz helyben tartását is szolgálja.
Azért figyeljünk a sortávolságra is.
A fák várható végleges méretétől függően az egyes csemetéket 4?8 méterre telepítsük egymástól és a már beállt fáktól. Jelenleg nincs olyan országosan hatályos jogszabály, amely meghatározná a szomszéd telektől, épülettől tartandó ültetési távolságot, de egyértelmű, hogy a szomszédos ingatlan használatát a saját telekről kiinduló növényzettel nem szabad megzavarni.
