A B jelölésű, amelyeket sokszor általános földnek is hívnak. Ezek pH-ja enyhén savanyú- semleges, így tényleg általánosan használhatóak eltekintve az előbb említett érzékenyebb növénycsoportokat. A semleges termesztő közeg jellemző összetevői: natúr tőzeg, komposzt, bazalt, homok. Magas szerves anyag, és makro elem tartalma a mérsékelt vagy közepes mészigényű növénykultúrák termesztéséhez, neveléséhez ideális.

Ezzel szemben a C jelölésű földek az enyhén lúgos pH tartományba tartoznak (általában a tőzeghez adott mészkőörleménynek köszönhetően). Ilyen földet szeret a muskátli, a legtöbb balkonnövény, leander, egyes szegfűfélék, sok szobanövényfaj.A lúgos termesztő közeg jellemző összetevői: natúr tőzeg, komposzt, bazalt, mészkő őrlemény.

Felhasználható semleges és enyhén lúgos, mészigényes növények neveléséhez, tartásához.

A pH érték mellett érdemes odafigyelni a föld tápanyag feltöltöttségére. Egyrészről milyen hatástartamú tápanyagok találhatók benne, és azok milyen arányban. A nitrogén hangsúlyos földek leginkább a vegetatív, vagy zöld növekedést fokozzák, ezt érdemes használni az örökzöldekhez. A foszfor és kálium túlsúlyos tápanyagokkal feltöltött földek a virágzást és a virágméretet növelik, így kiválóan hasznosítható például balkonnövényekhez. Gyorsan, könnyen felvehető tápanyagokat tartalmaznak a palánta földek, hiszen a csíranövényeknek könnyen felvehető tápanyagokra van szükséges a hirtelen növekedéshez. Ezzel szemben az általános földek jellemzően hosszabb távon nyújtanak tápanyag ellátást.

Fontos tulajdonság a talaj vízmegtartó képessége és lazasága. Előnyös ha az öntözővizet jól megtartja,  a növények gyökerei számára az éltető nedvességet folyamatosan biztosítja, de nem túl tömött ahhoz, hogy a gyökerek megfulladjanak és rohadásnak induljanak.

Sajnos ezek az információk a virágföldek csomagolásán nem igen vannak feltüntetve, így magunknak kell tapasztalati úton megszereznünk a tudást.

Biztosan mindenki találkozott már azzal, hogy a frissen ültetett cserepes, vagy balkonládás növényük pillanatok alatt kiszáradt, vagy csak úgy átszaladt rajta a víz. A minőségi tőzegek esetén öntözés után érezhetően nehezebb a cserép, sokkal több vizet köt meg, amelyet a növény hasznosítani tud.

A jó vízmegkötő képességnek a stabilitás szempontjából is van szerepe. Azok a tőzegek amelyek nem sok vizet tudnak raktározni nagyon könnyűek, és megfelelő súly hiányában a nagyobb cserepes növények akár egy kis szellőtől is felborulhatnak, míg a sok vizet raktározó talajok magasabb súlyuk miatt kevésbé borulás veszélyeztetettek.