A középkorban pedig a boszorkányság ellen védekeztek vele. A Kárpát- medencében jelentős gasztronómiai szerepet tölt be, minden konyhában előszeretettel használják. A magyar nyelv a kapor szót a szláv nyelvekből vette át.

A kapor - Anethum graveolens L.- közismert gyógy- és fűszernövény

Kedvelt egynyári zöldfűszer, aminek levelei, fiatal vágása valamint beérett termése, frissen és szárítva egyaránt hasznosítható. Kellemes illatú gyógy- és fűszernövény egyben, aminek aromája leginkább a köményre hasonlít, jellegzetes aromáját pedig az illóolajok adják.

A kapor kiskertekben magvetéssel termeszthető, a tavasz első hónapjaiban van a vetési ideje. Mivel a kapormagok sötétben csíráznak, így célszerű a vetést legalább két centiméter mélyen elvégezni. A kapor vetőanyagának nem a legjobb a csírázási képessége, ami azt jelenti, hogy ha arányait nézzük kevés magból kel ki növény, így ne spóroljunk a vetésnél a vetőmaggal, bátran szórjuk ki.

A kapor igényei a fejlődésnek különböző szakaszaiban eltérőek, ezért viszonylagos nehézséget jelent nevelése. A fiatal töveknek megfelel, ha félárnyékos helyre vetjük, később azonban a kielégítő fejlődéshez erőteljes napsütésre van szüksége. Ugyanez a helyzet a vízzel is, kezdetekben kevesebbet öntözzük, majd virágzás idején rendszeresen pótolni kell a nedvességet számára.

Talajigény szempontjából nem érzékeny a kapor, az összes hazai talaj típuson megél, azonban a pangó vizet nem szereti ezért azt kerüljük.

Ajánlatos a kert naposabb, melegebb részére vetni, később a cseperedő tövek jó körülmények között növekedhetnek.

Két jelentős szerepet tölt be táplálkozásunkban. Tökfőzelék nem készülhet nélküle, minta ahogy savanyúság, vagy kovászos uborka sem. De ennél többre képes. Kitűnő mártás készíthető a zsenge, zöld növényből. És a kelt tészták kitűnő töltelékeként, vagy kiegészítőjeként is megállja a helyét. Sajt és túrós ételek kiváló fűszere, mivel illóolaj tartalma és zöld színe nemcsak a gyomornak, de a szemnek is kulináris élményt nyújt.

Elsősorban a növény termését hasznosítják, melyet érett állapotban gyűjtenek be. Árnyékban szárítva megőrzi gazdag illóolaj-tartalmát. Az aromás növényt nem csupán a tökfőzelékbe érdemes tenned, egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságait is bátran hasznosíthatod.

A nyersen fogyasztott kapor értékes antioxidáns, kiváló C-vitamin-forrás. A növény tartalmaz még: A-vitamint, riboflavint, B1-, B2-, B3-, B6-, E-vitamint, valamint folsavat, pektint, kalciumot, vasat, rezet, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket és igen nagy mennyiségű rostot.

Gyomorerősítő hatása közismert, de vizelethajtóként is számon tartjuk, valamint nyugtató és antibakteriális hatása is van. Magjának illóolaja az emésztőrendszert támadó baktériumok szaporodását gátolja, így segít a hasmenést okozó mikroorganizmusok elleni küzdelemben.