A komposztálódás egy olyan biológiai folyamat, amely a hulladékok, melléktermékek szerves anyagait humuszszerű anyaggá alakítja át. A lezajló folyamat a biológiai oxidáció, valamint földlakó élőlények tevékenysége, mely a szerves anyagokat lebontja. A komposztálás a levegő oxigénjével történik, aerob folyamat. A komposztálással keletkező anyagok: szén-dioxid, valamint ásványi sók, melyek trágyaként használhatók. A folyamat során részben humusz is keletkezik.

Komposztnak nevezzük a komposztálásból származó, szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett.

Ahhoz, hogy a komposztált föld minél előbb elkészüljön, a komposztot két havonta át kell forgatni. Ezt februártól körülbelül a tavasz közepéig végezhetjük. Az oxigén – amit érdemes a komposzt átforgatásakor biztosítani – segíti a bomlási folyamatot, a frissen elkészült földet még akár ugyanabban a szezonban felhasználhatjuk. A komposzt átforgatásakor ragadjuk meg az alkalmat, és vizsgáljuk meg közelebbről a komposzthalmot. Nem túl száraz, nem kellene vizet hozzáadni? Ha viszont túl nedves, akkor el kell távolítanunk a rothadó részeket. Akár szalmát vagy hasonlót is hozzáadhatunk, az magába szívja a nedvességet.A komposzt készítésekor vegyük figyelembe, hogy a mikroorganizmusok 40-60 százalékos nedvességtartalmú közegben fejtik ki élettevékenységüket a legerőteljesebben. Tehát a nedvesség hiánya vagy bősége nagy mértékben befolyásolja a szerves anyagok lebomlását. Ha a nedvesség kevés, akkor nem indul meg, vagy abbamarad a lebomlás. Ha sok a nedvesség, akkor a víz kiszorítja a levegőt, a lebomlás ilyenkor anaerob irányba tolódik el, ami a nem kívánt korhadást rothadássá alakítja át. A komposztálásnál az energia forrása maga a szerves anyag. A lebomlás gyorsaságát a levegő és a kellő nedvességtartalom mellett az is befolyásolja, hogy az anyagban milyen a szén és a nitrogén egymáshoz viszonyított aránya. A komposzt alapanyagainak keverésekor emlékezzünk arra, hogy a szalmás szárrészeknek és hulladékainak kicsi, a zöldségféléknek pedig nagy a nedvességtartalmuk, ezért ezeket érdemes keverni. Hat- tizenkét hónap elteltével földet kapunk belőle, amelyet kitűnően felhasználhatunk a kert trágyázására.

Mi való a komposzthalomra?

Leveleket, állati ürüléket, gyümölcs- és zöldséghéjat, valamint egyéb konyhai hulladékot nyugodtan a komposzthalomra dobhatunk. Hajszálak, kerti hulladék, hőkezeletlen szerves anyagok ugyancsak megfelelnek.

Mi nem való a komposzthalomra?

Trópusi gyümölcsök vegykezelt héja, pelenka, kezelt faanyag és semmilyen műanyag ne kerüljön a komposzthalomra. Cigarettacsikkek, csontok, fa és szén hamuja sem alkalmas komposztálásra.